| dbo:abstract
|
- Perzsia 651-ben lett az része, s bár az iszlám elterjedt a területén, és az arab nyelv is erősen hatott a lakosságára, mindig megőrizte kulturális különállását. A 9. század elejétől a területei önállósodtak, s több helyi dinasztia (Táhiridák, Számánidák, Szaffáridák stb.) uralkodott itt, amelyek általában elismerték a bagdadi kalifa névleges fennhatóságát. A térség nagy része rövid időre a szeldzsukok alatt egyesült, akik legyőzték a keleti Gaznavidákat, megdöntötték a nyugati Buvajhidák államait (1055-ben elfoglalták Bagdadot is) és hatalmukat fokozatosan kiterjesztették Mezopotámiára, Szíriára, Palesztinára, majd a Bizánccal vívott háborúk eredményeként egész Kis-Ázsiára. A Nagy-szeldzsuk Birodalom sem sokáig maradt egységes, a 11. század végétől helyi kisdinasztiák vették át a hatalmat, s a 12. századra a birodalom részeire bomlott. Ilyen helyzetben hódították meg a Hülegü kán vezette mongolok az iráni és mezopotámiai térséget, amelyet az Ilhánida Birodalomban egyesítettek (1256–1336). Az Ilhánidák bukása után különböző helyi fejedelemségek alakultak ki, illetve nomád török törzsszövetségek (így a Kara Koyunlu és az ) vették át az ellenőrzést Nyugat-Irán felett. A modern perzsa állami élet folyamatosságát 1501-től, a síát államvallássá tevő, térséget egyesítő Szafavidák trónra lépésétől számolják. A Szafavida-dinasztia a 18. században megbukott, és helyét a versengő , és Kádzsárok vették át, végül 1794-ben ez utóbbiak végleg egyesítették Iránt. A 19. században az angol és orosz hatalmi vetélkedés színtere lett az egyébként elmaradott ország. A két nagyhatalom 1907-ben két külön befolyási övezetre osztotta Perzsiát, amely így félgyarmattá vált. Az I. világháború után röviddel Reza Pahlavi vette át a hatalmat az utolsó Kádzsárt megbuktatva. Németbarátsága miatt 1941-ben angol és szovjet csapatok szállták meg az ország egyes részeit, és fiát, Mohammad Rezát tették trónra. Az Amerika- és Izrael-barát sah elnyomó, ország gazdaságának és társadalmának súlyos károkat okozó rendszerét 1979-ben az iráni forradalom során elűzték az utolsó , és 1979. április 1-jén kikiáltották az iszlám köztársaságot. (hu)
- Perzsia 651-ben lett az része, s bár az iszlám elterjedt a területén, és az arab nyelv is erősen hatott a lakosságára, mindig megőrizte kulturális különállását. A 9. század elejétől a területei önállósodtak, s több helyi dinasztia (Táhiridák, Számánidák, Szaffáridák stb.) uralkodott itt, amelyek általában elismerték a bagdadi kalifa névleges fennhatóságát. A térség nagy része rövid időre a szeldzsukok alatt egyesült, akik legyőzték a keleti Gaznavidákat, megdöntötték a nyugati Buvajhidák államait (1055-ben elfoglalták Bagdadot is) és hatalmukat fokozatosan kiterjesztették Mezopotámiára, Szíriára, Palesztinára, majd a Bizánccal vívott háborúk eredményeként egész Kis-Ázsiára. A Nagy-szeldzsuk Birodalom sem sokáig maradt egységes, a 11. század végétől helyi kisdinasztiák vették át a hatalmat, s a 12. századra a birodalom részeire bomlott. Ilyen helyzetben hódították meg a Hülegü kán vezette mongolok az iráni és mezopotámiai térséget, amelyet az Ilhánida Birodalomban egyesítettek (1256–1336). Az Ilhánidák bukása után különböző helyi fejedelemségek alakultak ki, illetve nomád török törzsszövetségek (így a Kara Koyunlu és az ) vették át az ellenőrzést Nyugat-Irán felett. A modern perzsa állami élet folyamatosságát 1501-től, a síát államvallássá tevő, térséget egyesítő Szafavidák trónra lépésétől számolják. A Szafavida-dinasztia a 18. században megbukott, és helyét a versengő , és Kádzsárok vették át, végül 1794-ben ez utóbbiak végleg egyesítették Iránt. A 19. században az angol és orosz hatalmi vetélkedés színtere lett az egyébként elmaradott ország. A két nagyhatalom 1907-ben két külön befolyási övezetre osztotta Perzsiát, amely így félgyarmattá vált. Az I. világháború után röviddel Reza Pahlavi vette át a hatalmat az utolsó Kádzsárt megbuktatva. Németbarátsága miatt 1941-ben angol és szovjet csapatok szállták meg az ország egyes részeit, és fiát, Mohammad Rezát tették trónra. Az Amerika- és Izrael-barát sah elnyomó, ország gazdaságának és társadalmának súlyos károkat okozó rendszerét 1979-ben az iráni forradalom során elűzték az utolsó , és 1979. április 1-jén kikiáltották az iszlám köztársaságot. (hu)
|
