| dbo:abstract
|
- A petrőczi és kaszavári Petrőczy család tagjai az 1600-as évek második felében és az 1700-as évek elején a magyarországi történések ismert szereplői voltak: Mind idősebb Petrőczy István (aki bárói címet kapott), mind ifjabb Petrőczy István, aktív részesei voltak a kurucmozgalmaknak; Petrőczy Kata Szidónia pedig az első – ismert – magyar költőnő. Az evangélikussá lett felvidéki család birtokának központja Trencsén vármegyében Kaszavára volt (Kaszaváralja, Szlovákia). Ezt a birtokot I. Ferdinánd király adományozta I. Pálnak, a mohácsi vész után; ő Anna királynénak (I. Ferdinánd feleségének) a tárnokmestere volt. Van olyan feltételezés, hogy a család a Délvidékről származott. Itt, a török hódítás előtt, Bács vármegyében, valóban létezett egy Petrőc (Petrőcz?) nevű település, amely azonban nem azonos a mai, Vajdaságban lévő, Petrőc helységgel. (hu)
- A petrőczi és kaszavári Petrőczy család tagjai az 1600-as évek második felében és az 1700-as évek elején a magyarországi történések ismert szereplői voltak: Mind idősebb Petrőczy István (aki bárói címet kapott), mind ifjabb Petrőczy István, aktív részesei voltak a kurucmozgalmaknak; Petrőczy Kata Szidónia pedig az első – ismert – magyar költőnő. Az evangélikussá lett felvidéki család birtokának központja Trencsén vármegyében Kaszavára volt (Kaszaváralja, Szlovákia). Ezt a birtokot I. Ferdinánd király adományozta I. Pálnak, a mohácsi vész után; ő Anna királynénak (I. Ferdinánd feleségének) a tárnokmestere volt. Van olyan feltételezés, hogy a család a Délvidékről származott. Itt, a török hódítás előtt, Bács vármegyében, valóban létezett egy Petrőc (Petrőcz?) nevű település, amely azonban nem azonos a mai, Vajdaságban lévő, Petrőc helységgel. (hu)
|
