| dbo:abstract
|
- A Petőfi Csarnok (teljes nevén: Petőfi Csarnok Fővárosi Ifjúsági Szabadidőközpont) Budapest legnagyobb ifjúsági szabadidőközpontja volt, mely 1985 és 2015 között működött a Városligetben. A köznyelvben csak PeCsa néven emlegetett, népszerű könnyűzenei koncerthelyszín évente több száz kulturális rendezvénynek és kiállításnak adott helyet, valamint számos közösségi klubot is működtetett. A 930 m²-es belső nagytermen kívül egy 6000 fő befogadására alkalmas, nagyvonalú szabadtéri rész is tartozott hozzá. Az intézmény 30 év működés után, 2015. október 23-án zárt be, egy utolsó Csillagfény diszkóval, majd 24–25-én egy monstre zárórendezvénnyel. A Petőfi Csarnokot 2017 során lebontották, helyén a tervek szerint az eredeti Petőfi Csarnok épületénél másfélszer nagyobb Új Nemzeti Galéria épül majd fel. A Petőfi Csarnok épületének alapterülete 5500 négyzetméter, magassága 12 méter volt. Az Új Nemzeti Galéria tervezett épületének alapterülete másfélszer akkora, 9095 négyzetméter, magassága több mint a duplája, 25 méter, több szintben alápincézve. A bontással az 1885-ben épült Iparcsarnok utolsó megmaradt emléke, az alapozás és padlószint is eltűnik. (hu)
- A Petőfi Csarnok (teljes nevén: Petőfi Csarnok Fővárosi Ifjúsági Szabadidőközpont) Budapest legnagyobb ifjúsági szabadidőközpontja volt, mely 1985 és 2015 között működött a Városligetben. A köznyelvben csak PeCsa néven emlegetett, népszerű könnyűzenei koncerthelyszín évente több száz kulturális rendezvénynek és kiállításnak adott helyet, valamint számos közösségi klubot is működtetett. A 930 m²-es belső nagytermen kívül egy 6000 fő befogadására alkalmas, nagyvonalú szabadtéri rész is tartozott hozzá. Az intézmény 30 év működés után, 2015. október 23-án zárt be, egy utolsó Csillagfény diszkóval, majd 24–25-én egy monstre zárórendezvénnyel. A Petőfi Csarnokot 2017 során lebontották, helyén a tervek szerint az eredeti Petőfi Csarnok épületénél másfélszer nagyobb Új Nemzeti Galéria épül majd fel. A Petőfi Csarnok épületének alapterülete 5500 négyzetméter, magassága 12 méter volt. Az Új Nemzeti Galéria tervezett épületének alapterülete másfélszer akkora, 9095 négyzetméter, magassága több mint a duplája, 25 méter, több szintben alápincézve. A bontással az 1885-ben épült Iparcsarnok utolsó megmaradt emléke, az alapozás és padlószint is eltűnik. (hu)
|
