| dbo:abstract
|
- Philón (Φίλων, i. e. 280 körül, Konstantinápoly – i. e. 220 körül, Alexandria) görög mérnök, szakíró. Talán Ktészibiosz tanítványa, akitől kicsit fiatalabb volt, bár néhány forrás egy évszázaddal korábbra is utalhat. A Mékhaniké szüntaxisz című műve fejezetei: 1.
* Εἰσαγωγή (eiszagógé) – bevezetés a matematikába 2.
* Μοχλικά (mokhlika) – általános mechanika 3.
* Λιμενοποιικά (limenopoiika) – a kikötők építéséről 4.
* Βελοποιικά (belopoiika) – a hajítógépekről 5.
* Πνευματικά (pneumatika) – levegő- és víznyomással üzemeltetett gépek 6.
* Αὐτοματοποιικά (automatopoiika) – mechanikus játékokról 7.
* Πολιορκητικά (poliorkétika) – ostromgépek 8.
* Περὶ ἐπιστολῶν (peri episztolón) – a titkosírásokról Munkájából töredékek maradtak fenn: a negyedik fejezet, amely a katapultok és ostromgépek építéséről szól, teljes egészében, az ötödik kivonata (teikopoika), illetve a pneumatika töredéke középkori latin fordításban De ingeniis spiritualibus címmel, amely egy arab változatot használt fel. A munkát feltehetően Marcus Vitruvius Pollio is használta. A Pneumatikában valószínűleg először ír a kor találmányáról, a vízimalomról. Első ismert leírását adja a láncos ismétlő számszeríjnak. (hu)
- Philón (Φίλων, i. e. 280 körül, Konstantinápoly – i. e. 220 körül, Alexandria) görög mérnök, szakíró. Talán Ktészibiosz tanítványa, akitől kicsit fiatalabb volt, bár néhány forrás egy évszázaddal korábbra is utalhat. A Mékhaniké szüntaxisz című műve fejezetei: 1.
* Εἰσαγωγή (eiszagógé) – bevezetés a matematikába 2.
* Μοχλικά (mokhlika) – általános mechanika 3.
* Λιμενοποιικά (limenopoiika) – a kikötők építéséről 4.
* Βελοποιικά (belopoiika) – a hajítógépekről 5.
* Πνευματικά (pneumatika) – levegő- és víznyomással üzemeltetett gépek 6.
* Αὐτοματοποιικά (automatopoiika) – mechanikus játékokról 7.
* Πολιορκητικά (poliorkétika) – ostromgépek 8.
* Περὶ ἐπιστολῶν (peri episztolón) – a titkosírásokról Munkájából töredékek maradtak fenn: a negyedik fejezet, amely a katapultok és ostromgépek építéséről szól, teljes egészében, az ötödik kivonata (teikopoika), illetve a pneumatika töredéke középkori latin fordításban De ingeniis spiritualibus címmel, amely egy arab változatot használt fel. A munkát feltehetően Marcus Vitruvius Pollio is használta. A Pneumatikában valószínűleg először ír a kor találmányáról, a vízimalomról. Első ismert leírását adja a láncos ismétlő számszeríjnak. (hu)
|
