| dbo:abstract
|
- A piramisszövegek ókori egyiptomi vallásos szövegek az Óbirodalom idejéből. Az V. és VI. dinasztia piramisainak belső falain, illetve a királyi szarkofágokon maradtak fenn. Ezek az ókori egyiptomi irodalom legrégebbi nagy terjedelmű emlékei, egyben a legrégebbi vallásos szövegek a világon. Óbirodalmi nyelven íródtak, elsőként az V. dinasztia utolsó fáraójának, Unisznak szakkarai piramisában jelentek meg, de vannak részei, melyek jóval régebbről származnak. A Piramisszövegekből alakult ki a Középbirodalom idején használt Koporsószövegek, majd ebből az újbirodalmi Halottak Könyve. Ez utóbbiakkal ellentétben a Piramisszövegek használata királyi monopóliumnak számított. A Piramisszövegek ún. varázsigékből vagy mondásokból állnak, melyek elsődlegesen a fáraó maradványainak védelmére, teste újjáéledésére irányulnak és arra, hogy segítsék eljutni a túlvilágra. Ennek több módját is leírják, a fáraó Thot szárnyán, vagy madárként repülve, létrán, tömjénfüstön lebegve vagy sugarakon jut fel az égbe, ahol ő maga is istenné válik. A szövegek az isteneket hívják segítségül, helyenként még fenyegetik is őket, ha nem segítenek. A Palermói kő után a Piramisszövegekben található Ozirisz legkorábbi említése; ő válik az egyiptomi vallásban a túlvilággal kapcsolatos legfontosabb istenséggé. (hu)
- A piramisszövegek ókori egyiptomi vallásos szövegek az Óbirodalom idejéből. Az V. és VI. dinasztia piramisainak belső falain, illetve a királyi szarkofágokon maradtak fenn. Ezek az ókori egyiptomi irodalom legrégebbi nagy terjedelmű emlékei, egyben a legrégebbi vallásos szövegek a világon. Óbirodalmi nyelven íródtak, elsőként az V. dinasztia utolsó fáraójának, Unisznak szakkarai piramisában jelentek meg, de vannak részei, melyek jóval régebbről származnak. A Piramisszövegekből alakult ki a Középbirodalom idején használt Koporsószövegek, majd ebből az újbirodalmi Halottak Könyve. Ez utóbbiakkal ellentétben a Piramisszövegek használata királyi monopóliumnak számított. A Piramisszövegek ún. varázsigékből vagy mondásokból állnak, melyek elsődlegesen a fáraó maradványainak védelmére, teste újjáéledésére irányulnak és arra, hogy segítsék eljutni a túlvilágra. Ennek több módját is leírják, a fáraó Thot szárnyán, vagy madárként repülve, létrán, tömjénfüstön lebegve vagy sugarakon jut fel az égbe, ahol ő maga is istenné válik. A szövegek az isteneket hívják segítségül, helyenként még fenyegetik is őket, ha nem segítenek. A Palermói kő után a Piramisszövegekben található Ozirisz legkorábbi említése; ő válik az egyiptomi vallásban a túlvilággal kapcsolatos legfontosabb istenséggé. (hu)
|
