| dbo:abstract
|
- A Planck-állandó a kvantummechanika egyik alapvető állandója. Max Planckról, a kvantummechanikában nagy szerepet játszó fizikusról nevezték el. Értéke: . A Planck-állandó mértékegysége energia szorozva idővel, amely a hatás egysége. Az egység lendület szorozva távolság formában is felírható (N·m·s), amely a perdület (régebbi nevén impulzusmomentum) egysége. Szemléletesen a Planck-állandó az 1 Hz-es foton energiáját adja meg. E tulajdonsága miatt 2019. május 20-a óta ez alapján definiálják a kilogramm mértékegységet. Sok esetben kényelmesebben használható a redukált Planck-állandó, vagy másik nevén Dirac-állandó: ahol a matematika pi állandója. Kiejtése: h-vonás. Eredetileg a feketetest-sugárzás során vezette be Planck. Feltételeznie kellett, hogy energiaátadás csak kvantumosan (meghatározott adagokban) lehetséges. A fotoeffektus során is megjelenik. Adott ν frekvenciájú fény adott E energiájú fotonokból áll: Gyakran kellemesebb ezt az ω=2πν körfrekvenciával felírni, melyből Eddig az energia kvantálásáról volt szó. Hasonló elvégezhető más mennyiségekkel is, például a perdülettel is. A Planck-állandó megjelenik Heisenberg határozatlansági relációjában is.A helymérésben fellépő Δx bizonytalanság és az azonos irányban mért lendület Δp bizonytalanságára igaz: Hasonlóan igaz több mérhető mennyiségpárra is. (hu)
- A Planck-állandó a kvantummechanika egyik alapvető állandója. Max Planckról, a kvantummechanikában nagy szerepet játszó fizikusról nevezték el. Értéke: . A Planck-állandó mértékegysége energia szorozva idővel, amely a hatás egysége. Az egység lendület szorozva távolság formában is felírható (N·m·s), amely a perdület (régebbi nevén impulzusmomentum) egysége. Szemléletesen a Planck-állandó az 1 Hz-es foton energiáját adja meg. E tulajdonsága miatt 2019. május 20-a óta ez alapján definiálják a kilogramm mértékegységet. Sok esetben kényelmesebben használható a redukált Planck-állandó, vagy másik nevén Dirac-állandó: ahol a matematika pi állandója. Kiejtése: h-vonás. Eredetileg a feketetest-sugárzás során vezette be Planck. Feltételeznie kellett, hogy energiaátadás csak kvantumosan (meghatározott adagokban) lehetséges. A fotoeffektus során is megjelenik. Adott ν frekvenciájú fény adott E energiájú fotonokból áll: Gyakran kellemesebb ezt az ω=2πν körfrekvenciával felírni, melyből Eddig az energia kvantálásáról volt szó. Hasonló elvégezhető más mennyiségekkel is, például a perdülettel is. A Planck-állandó megjelenik Heisenberg határozatlansági relációjában is.A helymérésben fellépő Δx bizonytalanság és az azonos irányban mért lendület Δp bizonytalanságára igaz: Hasonlóan igaz több mérhető mennyiségpárra is. (hu)
|
