| dbo:abstract
|
- Fény segítségével egy fém felületén lévő úgynevezett vezetési elektronokat hullámszerű mozgásra lehet kényszeríteni, amelyben sűrűsödések és ritkulások váltják egymást. Ezek hullámhossza rövidebb a gerjesztő fény hullámhosszánál. Ezt az új típusú fényt nevezik felületi plazmonnak. Az ezzel foglalkozó tudomány a plazmonika. Kroó Norbert munkatársaival az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetben a világon másodikként kezdett el foglalkozni az új típusú fénynek nevezett felületi plazmonokkal. A fény hullámhossza határt szab az optikai rendszerek felbontóképességének, hiszen ha két pont közelebb van egymáshoz, mint a hullámhossz fele, az egy pontnak látszik; ez a difrakciós limit azonban nem vonatkozik az új típusú fényre, amelyben tetszőlegesen közeli pontokat is fel lehet oldani. „Ennek köszönhetően rohamosan terjed a felületi plazmonok alkalmazása, amelyek egyaránt felhasználhatók rákos daganatok elpusztítására, az információs technológiákban vagy a kémia területén” – nyilatkozta az alkalmazási lehetőségekről az MTA alelnöke. (hu)
- Fény segítségével egy fém felületén lévő úgynevezett vezetési elektronokat hullámszerű mozgásra lehet kényszeríteni, amelyben sűrűsödések és ritkulások váltják egymást. Ezek hullámhossza rövidebb a gerjesztő fény hullámhosszánál. Ezt az új típusú fényt nevezik felületi plazmonnak. Az ezzel foglalkozó tudomány a plazmonika. Kroó Norbert munkatársaival az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetben a világon másodikként kezdett el foglalkozni az új típusú fénynek nevezett felületi plazmonokkal. A fény hullámhossza határt szab az optikai rendszerek felbontóképességének, hiszen ha két pont közelebb van egymáshoz, mint a hullámhossz fele, az egy pontnak látszik; ez a difrakciós limit azonban nem vonatkozik az új típusú fényre, amelyben tetszőlegesen közeli pontokat is fel lehet oldani. „Ennek köszönhetően rohamosan terjed a felületi plazmonok alkalmazása, amelyek egyaránt felhasználhatók rákos daganatok elpusztítására, az információs technológiákban vagy a kémia területén” – nyilatkozta az alkalmazási lehetőségekről az MTA alelnöke. (hu)
|
