| dbo:abstract
|
- A Pleszeck űrrepülőtér (oroszul: Космодром Плесецк, magyar átírásban: Koszmodrom Pleszeck) hivatalos nevén 1. sz. Állami Kísérleti Űrrepülőtér (oroszul: 1-й Государственный испытательный космодром [Pervij goszudarsztvennij iszpitatyelnij koszmodrom]) Oroszország északi részén, az Arhangelszki területen lévő . A hozzá legközelebbi település az űrrepülőtérrel együtt létrehozott Mirnij zárt város. 1957-ben kezdték építeni, és 1959-re érte el a hadrafoghatóságot az R–7 Szemjorka interkontinentális ballisztikus rakéták indítóhelye, mely a későbbi űrrepülőtér alapjául szolgált. Az űrközpont léte hosszú ideig volt, létezését először 1983-ban ismerték el nyilvánosan. Az űrközpont északi elhelyezkedésének köszönhetően elsősorban nagy inklinációjú vagy poláris pályán keringő, elsősorban katonai műholdak indítására szolgál, napjainkban Szojuz, Koszmosz–3M, Rokot és Ciklon, valamint a közeljövőben Angara hordozórakétákkal. A rakétafokozatok részben a tajgára, részben a Barents-tengerbe hullanak vissza. (hu)
- A Pleszeck űrrepülőtér (oroszul: Космодром Плесецк, magyar átírásban: Koszmodrom Pleszeck) hivatalos nevén 1. sz. Állami Kísérleti Űrrepülőtér (oroszul: 1-й Государственный испытательный космодром [Pervij goszudarsztvennij iszpitatyelnij koszmodrom]) Oroszország északi részén, az Arhangelszki területen lévő . A hozzá legközelebbi település az űrrepülőtérrel együtt létrehozott Mirnij zárt város. 1957-ben kezdték építeni, és 1959-re érte el a hadrafoghatóságot az R–7 Szemjorka interkontinentális ballisztikus rakéták indítóhelye, mely a későbbi űrrepülőtér alapjául szolgált. Az űrközpont léte hosszú ideig volt, létezését először 1983-ban ismerték el nyilvánosan. Az űrközpont északi elhelyezkedésének köszönhetően elsősorban nagy inklinációjú vagy poláris pályán keringő, elsősorban katonai műholdak indítására szolgál, napjainkban Szojuz, Koszmosz–3M, Rokot és Ciklon, valamint a közeljövőben Angara hordozórakétákkal. A rakétafokozatok részben a tajgára, részben a Barents-tengerbe hullanak vissza. (hu)
|
