| dbo:abstract
|
- A plíniuszi kitörés, vagy más néven vezúvi kitörés olyan vulkánkitörést jelöl, mint amely a Vezúv i. sz. 79-es kitörése volt, melyet később a fiatalabb Plinius vetett papírra. Ez megölte nagybátyját, idősebb Pliniust, akiről ezt a fajta kitörést elnevezték. A pliniusi kitörésekre heves gáz és vulkáni hamu kiszabadulása jellemző, amely nagy magasságokba feljut, elérheti akár a sztratoszférát is. Az ilyen típusú kitörésekre az a jellemző, hogy nagy mennyiségű hamu kerül a légkörbe, miközben gázrobbanások törnek ki. A rövidebb kitörések akár egy napon belül abbamaradhatnak, míg a nagyobb kitörések akár több hétig, esetleg hónapokig is eltarthatnak. A nagyobb kitörések kitörési oszlopa időnként magába roskad, amely vulkanikus törmelékárat hoz létre. Mivel a vulkán belsejét korábban kitöltő magma a szabadba távozik a kitörés során, ezért gyakran már semmi sem támasztja meg belülről a vulkán tetejét, amely beomlik, létrehozva ezáltal a kalderát. A finomszemcsés vulkáni hamu nagy területeken szóródhat szét. A pliniusi kitörések nagy hangerővel járhatnak, ilyen volt például a Krakatau 1883-as kitörése, ami az egész világon hallható volt. A vulkánból kiömlő láva gyakran riolitos, amely bőven tartalmaz szilikátot. A pliniusi kitörések során a bazaltláva igen ritka, példának okáért a legutolsó ilyen kitörés 1886-ban fordult elő a esetében. (hu)
- A plíniuszi kitörés, vagy más néven vezúvi kitörés olyan vulkánkitörést jelöl, mint amely a Vezúv i. sz. 79-es kitörése volt, melyet később a fiatalabb Plinius vetett papírra. Ez megölte nagybátyját, idősebb Pliniust, akiről ezt a fajta kitörést elnevezték. A pliniusi kitörésekre heves gáz és vulkáni hamu kiszabadulása jellemző, amely nagy magasságokba feljut, elérheti akár a sztratoszférát is. Az ilyen típusú kitörésekre az a jellemző, hogy nagy mennyiségű hamu kerül a légkörbe, miközben gázrobbanások törnek ki. A rövidebb kitörések akár egy napon belül abbamaradhatnak, míg a nagyobb kitörések akár több hétig, esetleg hónapokig is eltarthatnak. A nagyobb kitörések kitörési oszlopa időnként magába roskad, amely vulkanikus törmelékárat hoz létre. Mivel a vulkán belsejét korábban kitöltő magma a szabadba távozik a kitörés során, ezért gyakran már semmi sem támasztja meg belülről a vulkán tetejét, amely beomlik, létrehozva ezáltal a kalderát. A finomszemcsés vulkáni hamu nagy területeken szóródhat szét. A pliniusi kitörések nagy hangerővel járhatnak, ilyen volt például a Krakatau 1883-as kitörése, ami az egész világon hallható volt. A vulkánból kiömlő láva gyakran riolitos, amely bőven tartalmaz szilikátot. A pliniusi kitörések során a bazaltláva igen ritka, példának okáért a legutolsó ilyen kitörés 1886-ban fordult elő a esetében. (hu)
|
