| dbo:abstract
|
- A pozitív pszichológia, a jól-lét tudománya a pszichológia egy újabb ága, melynek célját 2000-ben fogalmazta meg Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály: "Úgy véljük, hogy a pozitív emberi tevékenység pszichológiája fejlődése során tudományos megértésre talál, és hatásos beavatkozást fog jelenteni az egyének, családok és közösségek gyarapításához." A pozitív pszichológusok az ún. virulás, szárnyalás állapotát kutatják, hogy "hogyan tehetik a normális életet még teljesebbé", nem csak a kezelésével. A pozitív pszichológia térnyerésének célja ugyanakkor nem a hagyományos pszichológia leváltása, hanem annak kiegészítése. A pozitív pszichológia annak tudományos tanulmányozásával, ami sikerült, kerülésével, ami kudarcot vallott mind az egyének, mind a közösségek szintjén, a tudományt újítja meg. Az újfajta megközelítés nagy érdeklődést váltott ki a témában, 2002 körül. Egyetemi órák keretében Martin Seligman, Michael Frish és mások is pozitív pszichológiát kezdtek el tanítani. 2006-ig csupán kevesen érdeklődtek a nagyközönség részéről, amikor is ugyanezen témakörben egy Harvard Egyetemi kurzus különösen népszerűvé vált. Több pszichológus - mint például Abraham Maslow, Carl Rogers, és Erich Fromm - dolgozott ki elméletet és gyakorlatot az emberi boldogságra. Ezen elméletek, az emberek kivirágzásáról, szárnyalásáról támogatásra leltek a pozitív pszichológusoknál. Közben a pozitív pszichológia több irányba is elmozdult. A pozitív pszichológia jelenlegi például Martin Seligman, , Csíkszentmihályi Mihály, , , , Sonja Lyubomirsky, , , , , , Albert Bandura, Charles S. Carver, Robert Emmons, Michael McCullough, és Phil Zimbardo. Ezek a tudósok mindannyian befolyásos és széles körben hivatkozott cikkeket közölnek. A pozitív pszichológia keretein kívül ezek a tudósok elismert kutatók, a felső kategóriás pszichológiai folyóiratokban olvashatók. Ez azért lényeg, mert a pozitív pszichológia egy új tudományág a pszichológiatudományon belül. (hu)
- A pozitív pszichológia, a jól-lét tudománya a pszichológia egy újabb ága, melynek célját 2000-ben fogalmazta meg Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály: "Úgy véljük, hogy a pozitív emberi tevékenység pszichológiája fejlődése során tudományos megértésre talál, és hatásos beavatkozást fog jelenteni az egyének, családok és közösségek gyarapításához." A pozitív pszichológusok az ún. virulás, szárnyalás állapotát kutatják, hogy "hogyan tehetik a normális életet még teljesebbé", nem csak a kezelésével. A pozitív pszichológia térnyerésének célja ugyanakkor nem a hagyományos pszichológia leváltása, hanem annak kiegészítése. A pozitív pszichológia annak tudományos tanulmányozásával, ami sikerült, kerülésével, ami kudarcot vallott mind az egyének, mind a közösségek szintjén, a tudományt újítja meg. Az újfajta megközelítés nagy érdeklődést váltott ki a témában, 2002 körül. Egyetemi órák keretében Martin Seligman, Michael Frish és mások is pozitív pszichológiát kezdtek el tanítani. 2006-ig csupán kevesen érdeklődtek a nagyközönség részéről, amikor is ugyanezen témakörben egy Harvard Egyetemi kurzus különösen népszerűvé vált. Több pszichológus - mint például Abraham Maslow, Carl Rogers, és Erich Fromm - dolgozott ki elméletet és gyakorlatot az emberi boldogságra. Ezen elméletek, az emberek kivirágzásáról, szárnyalásáról támogatásra leltek a pozitív pszichológusoknál. Közben a pozitív pszichológia több irányba is elmozdult. A pozitív pszichológia jelenlegi például Martin Seligman, , Csíkszentmihályi Mihály, , , , Sonja Lyubomirsky, , , , , , Albert Bandura, Charles S. Carver, Robert Emmons, Michael McCullough, és Phil Zimbardo. Ezek a tudósok mindannyian befolyásos és széles körben hivatkozott cikkeket közölnek. A pozitív pszichológia keretein kívül ezek a tudósok elismert kutatók, a felső kategóriás pszichológiai folyóiratokban olvashatók. Ez azért lényeg, mert a pozitív pszichológia egy új tudományág a pszichológiatudományon belül. (hu)
|
| prop-hu:quote
|
- A kutatások azt mutatják, hogy az erősségek építésére történő összpontosítás a szenvedő emberek egyfajta segítése. A megelőzés kutatók felfedezték, hogy vannak olyan erények, melyek a szellemi betegségek ellen pajzsok: ilyen a bátorság, jövőbeirányultság, optimizmus/ derűlátás, hit, munka erkölcs, remény, őszinteség, kitartás és a folyamra, megérzésre való hajlandóság. (hu)
- A kutatások azt mutatják, hogy az erősségek építésére történő összpontosítás a szenvedő emberek egyfajta segítése. A megelőzés kutatók felfedezték, hogy vannak olyan erények, melyek a szellemi betegségek ellen pajzsok: ilyen a bátorság, jövőbeirányultság, optimizmus/ derűlátás, hit, munka erkölcs, remény, őszinteség, kitartás és a folyamra, megérzésre való hajlandóság. (hu)
|
