| dbo:abstract
|
- Pozsonyi Szent Márton prépostság egykori társaskáptalan az esztergomi főegyházmegyében. Első okmánybeli nyomát Kálmán magyar király 1100-iki dekretumában találjuk, ahol nagyobb prépostságként említik, melynek a vas és víz által való itélethozás gyakorlata megengedett. 1204-ben már létezett a káptalan a várban. Kerek-templomát a Szentséges Üdvözítő (S. Salvator) tiszteletére szentelték. A Képes krónikában látható. Legalább a 13. századtól kezdve adott ki hiteles érvényü okleveleket s prépostja püspöki törvényhatósággal bírt, mígnem III. Honoriusz pápa (1216-1227) 1221-ben engedélyezte, hogy a káptalan a váraljába települjön át, ekkor került az esztergomi érsek fennhatósága alá, és új templomot kezdtek építeni. 1271-ben II. Ottokár cseh király a templomot is feldúlta. 1277-ben hiteleshely, neve: Szentséges Üdvözítőről és Szent Mártonról nevezett prépostság. A pozsonyi prépost többi jogai közé hajdan az is tartozott, hogy az esztergomi érsek helyettese volt, Pozsony városának választott plébánosát megerősíthette, s a megürült pozsonyi kanonoki állásokat betöltethette. A prépost a pozsonyi kerület főesperese volt, akihez a pozsony városi, nagyszombat városi, bazini, somorjai, dunaszerdahelyi, malackai, stomfai, szepci, szeredi, szomolányi és nagyszombati alesperesi kerületek tartoznak. A pozsonyi társaskáptalan a préposttal együtt 13 tagból állt. Könyvtára a Szent Márton-templom tornyában lehetett, ahol a 15. századi könyvtárnak és a későbbi gyarapodásnak 2000-ben is őrizték jelentős maradványait. Ez az egyetlen a középkori Magyarország káptalani könyvtárai közül, amelynek állományából jelentékeny rész maradt fenn eredeti helyén. Az 1425-ös vagyonleltár könyv-jegyzéke jórészt a káptalan 14. századi szerzeményeit tartalmazza. Az 1435-ös vagyonleltár 171 kötetet ír le. A kódexek majdnem fele liturgikus könyv, de jelentős a kánonjogi könyvek száma is, amit nemcsak a káptalani tagok jogi teendői indokoltak, hanem az is, hogy Veszprémben (?) komoly jogi oktatás is folyt. Egy 1472-es leltár töredékein a kanonokok könyv-kölcsönzéseit igazoló feljegyzések olvashatók, ezek a középkori könyv-használat fontos dokumentumai. Kör alakú (34 mm) pecsétjén (valószínűleg 12. század) kéttornyos templom-épület fölött Krisztus félalakja, jobbját áldásra emeli, bal kezében könyv. Körirata pálcák között: SIGILLVM • ECCLESIE • SALVATORIS • POSONIENSIS. A pozsonyi Emericanum gondozója volt. (hu)
- Pozsonyi Szent Márton prépostság egykori társaskáptalan az esztergomi főegyházmegyében. Első okmánybeli nyomát Kálmán magyar király 1100-iki dekretumában találjuk, ahol nagyobb prépostságként említik, melynek a vas és víz által való itélethozás gyakorlata megengedett. 1204-ben már létezett a káptalan a várban. Kerek-templomát a Szentséges Üdvözítő (S. Salvator) tiszteletére szentelték. A Képes krónikában látható. Legalább a 13. századtól kezdve adott ki hiteles érvényü okleveleket s prépostja püspöki törvényhatósággal bírt, mígnem III. Honoriusz pápa (1216-1227) 1221-ben engedélyezte, hogy a káptalan a váraljába települjön át, ekkor került az esztergomi érsek fennhatósága alá, és új templomot kezdtek építeni. 1271-ben II. Ottokár cseh király a templomot is feldúlta. 1277-ben hiteleshely, neve: Szentséges Üdvözítőről és Szent Mártonról nevezett prépostság. A pozsonyi prépost többi jogai közé hajdan az is tartozott, hogy az esztergomi érsek helyettese volt, Pozsony városának választott plébánosát megerősíthette, s a megürült pozsonyi kanonoki állásokat betöltethette. A prépost a pozsonyi kerület főesperese volt, akihez a pozsony városi, nagyszombat városi, bazini, somorjai, dunaszerdahelyi, malackai, stomfai, szepci, szeredi, szomolányi és nagyszombati alesperesi kerületek tartoznak. A pozsonyi társaskáptalan a préposttal együtt 13 tagból állt. Könyvtára a Szent Márton-templom tornyában lehetett, ahol a 15. századi könyvtárnak és a későbbi gyarapodásnak 2000-ben is őrizték jelentős maradványait. Ez az egyetlen a középkori Magyarország káptalani könyvtárai közül, amelynek állományából jelentékeny rész maradt fenn eredeti helyén. Az 1425-ös vagyonleltár könyv-jegyzéke jórészt a káptalan 14. századi szerzeményeit tartalmazza. Az 1435-ös vagyonleltár 171 kötetet ír le. A kódexek majdnem fele liturgikus könyv, de jelentős a kánonjogi könyvek száma is, amit nemcsak a káptalani tagok jogi teendői indokoltak, hanem az is, hogy Veszprémben (?) komoly jogi oktatás is folyt. Egy 1472-es leltár töredékein a kanonokok könyv-kölcsönzéseit igazoló feljegyzések olvashatók, ezek a középkori könyv-használat fontos dokumentumai. Kör alakú (34 mm) pecsétjén (valószínűleg 12. század) kéttornyos templom-épület fölött Krisztus félalakja, jobbját áldásra emeli, bal kezében könyv. Körirata pálcák között: SIGILLVM • ECCLESIE • SALVATORIS • POSONIENSIS. A pozsonyi Emericanum gondozója volt. (hu)
|
