| dbo:abstract
|
- A prionok fehérjetermészetű fertőző ágensek. A gazda azonos fajtájú fehérjéit képesek magukhoz hasonlóan hibás térszerkezetűvé alakítani, így újabb prionokat létrehozni. A prionfertőzést Daniel C. Gajdusek professzor fedezte fel az 1960-as években (a kuru kapcsán), és Nobel-díjjal tüntették ki 1976-ban. Helyes értelmezése és magának a prionnak az 1982-es felfedezése Stanley B. Prusiner professzornak köszönhető (szintén Nobel-díjat kapott 1997-ben). A tudomány jelenlegi állása szerint prion okozza a szarvasmarhák szivacsos agyvelőelfajulását (angolul: Bovine spongiform encephalopathy) (BSE), amelyet tévesen kergemarhakórnak neveznek, és már macskák esetében is leírták (FSE), a nyércek ún. Aleuti betegségét, a juhok surlókórját (scrapie), az emberi Creutzfeldt–Jakob-szindrómát és a Pápua Új-Guineai "foré" törzs bennszülötteinél honos „nevető halál”-t, a kurut. Ha a hús hevítése nem kellő hőfokon történik, akkor ez a fehérje nem denaturálódik, és továbbra is fertőző marad. Ez történhetett Angliában, mikor surlókórban elhullott juhok teteméből készítettek húslisztet a marháknak, és a húst az eljárás során nem hőkezelték az előírás szerinti mértékben. Bizonyos szerzők szerint viszont a hőkezelés sem megoldás, mivel a prionfehérjék 300 Celsius-fok felett is megőrzik a szerkezetüket. (hu)
- A prionok fehérjetermészetű fertőző ágensek. A gazda azonos fajtájú fehérjéit képesek magukhoz hasonlóan hibás térszerkezetűvé alakítani, így újabb prionokat létrehozni. A prionfertőzést Daniel C. Gajdusek professzor fedezte fel az 1960-as években (a kuru kapcsán), és Nobel-díjjal tüntették ki 1976-ban. Helyes értelmezése és magának a prionnak az 1982-es felfedezése Stanley B. Prusiner professzornak köszönhető (szintén Nobel-díjat kapott 1997-ben). A tudomány jelenlegi állása szerint prion okozza a szarvasmarhák szivacsos agyvelőelfajulását (angolul: Bovine spongiform encephalopathy) (BSE), amelyet tévesen kergemarhakórnak neveznek, és már macskák esetében is leírták (FSE), a nyércek ún. Aleuti betegségét, a juhok surlókórját (scrapie), az emberi Creutzfeldt–Jakob-szindrómát és a Pápua Új-Guineai "foré" törzs bennszülötteinél honos „nevető halál”-t, a kurut. Ha a hús hevítése nem kellő hőfokon történik, akkor ez a fehérje nem denaturálódik, és továbbra is fertőző marad. Ez történhetett Angliában, mikor surlókórban elhullott juhok teteméből készítettek húslisztet a marháknak, és a húst az eljárás során nem hőkezelték az előírás szerinti mértékben. Bizonyos szerzők szerint viszont a hőkezelés sem megoldás, mivel a prionfehérjék 300 Celsius-fok felett is megőrzik a szerkezetüket. (hu)
|
