| dbo:abstract
|
- Az optikai prizma (hasáb) olyan átlátszó anyagból készült hasáb, melynek törésmutatója eltér a környezet (többnyire a levegő) törésmutatójától. Emiatt a fény terjedési sebessége a prizmába lépve megváltozik, és a fénynyaláb megtörik. A fénysugár a prizmában tovább halad, majd az újabb határfelülethez érve ismét megtörik vagy pedig teljes belső visszaverődést szenved. Az egyszerű prizmára eső fénysugár tehát általában kétszer törik meg: a prizmához érve és a kilépéskor. Léteznek összetettebb prizmák is, melyekben a fény kettőnél többször törik meg, vagy akár többször visszaverődik a prizma belső felületén. A fehér fény összetett fény, vagyis több, különböző színű (hullámhosszú, frekvenciájú) fény keveréke. Mivel a prizma anyagának törésmutatója függ a hullámhossztól (diszperzió (optika)), ezért a Snellius–Descartes-törvényt követve az eltérő hullámhosszúságú fénynyalábok a két közeg határán kissé eltérő szögben törnek meg. A különböző hullámhosszú komponensek különböző irányban lépnek ki a prizmából. Emiatt a prizma alkalmas az összetett fény felbontására és – mivel a fénysugár útja megfordítható – újraegyesítésére. A prizmának általában csak két oldala átlátszó és van fényesre csiszolva, a harmadik oldalt – akárcsak a két alapját – gyakran fekete anyaggal vonják be. (hu)
- Az optikai prizma (hasáb) olyan átlátszó anyagból készült hasáb, melynek törésmutatója eltér a környezet (többnyire a levegő) törésmutatójától. Emiatt a fény terjedési sebessége a prizmába lépve megváltozik, és a fénynyaláb megtörik. A fénysugár a prizmában tovább halad, majd az újabb határfelülethez érve ismét megtörik vagy pedig teljes belső visszaverődést szenved. Az egyszerű prizmára eső fénysugár tehát általában kétszer törik meg: a prizmához érve és a kilépéskor. Léteznek összetettebb prizmák is, melyekben a fény kettőnél többször törik meg, vagy akár többször visszaverődik a prizma belső felületén. A fehér fény összetett fény, vagyis több, különböző színű (hullámhosszú, frekvenciájú) fény keveréke. Mivel a prizma anyagának törésmutatója függ a hullámhossztól (diszperzió (optika)), ezért a Snellius–Descartes-törvényt követve az eltérő hullámhosszúságú fénynyalábok a két közeg határán kissé eltérő szögben törnek meg. A különböző hullámhosszú komponensek különböző irányban lépnek ki a prizmából. Emiatt a prizma alkalmas az összetett fény felbontására és – mivel a fénysugár útja megfordítható – újraegyesítésére. A prizmának általában csak két oldala átlátszó és van fényesre csiszolva, a harmadik oldalt – akárcsak a két alapját – gyakran fekete anyaggal vonják be. (hu)
|
