| dbo:abstract
|
- A Proletkult (oroszul: Пролеткульт) művészeti mozgalom volt a Szovjetunióban 1917 és 1925 közt, amely a proletárok művészetének megszervezését és támogatását tekintette feladatának. Tágabb értelemben a fogalom alá értendők az orosz mozgalom hatására más országokban jelentkező proletkult-mozgalmak is. Szóösszerántás, az orosz „proletár” jelző (пролетарская) és „kultúra” szó (культура) összevonása. Az orosz Proletkult valódi indult, később azonban jelentős vitákat kavart és csak névleg maradt meg mozgalomnak, valójában a művészek és alkotásaik feletti ellenőrzés hivatalos eszközévé tették. Fő ideológusa kezdetben Alekszandr Bogdanov orvos és író volt és a mozgalmat az új szovjet hatalom pénzzel is támogatta, 1919 és 1920 folyamán azonban a párt megelégelte a Proletkult önálló tevékenységét és hivatalos lapja, a Pravda kispolgári szervezetnek bélyegezte. Röviddel ezután vezetőit, köztük Bogdanovot eltávolították (utóbbit 1923-ban le is tartóztatták, de nem ölték meg.) Szellemi irányítását a szovjet rezsim hivatalos kultúrideológusa, Anatolij Lunacsarszkij vette a kezébe. Befolyásos Proletkult-ideológus volt , Alekszej Gasztyev és Fjodor Kalinyin is. Proletkult műhelyek jöttek létre az 1920-as években Csehszlovákiában, Németországban és más közép-európai országokban. Magyarországon a legjelentősebb proletkult-programot Komját Aladár lapja, az Egység munkatársai dolgozták ki. Jelentős korai magyar proletkult műhely volt a Kassai Munkás köre Kassán (Kassai Géza, Mácza János, Hidas Antal és mások). (hu)
- A Proletkult (oroszul: Пролеткульт) művészeti mozgalom volt a Szovjetunióban 1917 és 1925 közt, amely a proletárok művészetének megszervezését és támogatását tekintette feladatának. Tágabb értelemben a fogalom alá értendők az orosz mozgalom hatására más országokban jelentkező proletkult-mozgalmak is. Szóösszerántás, az orosz „proletár” jelző (пролетарская) és „kultúra” szó (культура) összevonása. Az orosz Proletkult valódi indult, később azonban jelentős vitákat kavart és csak névleg maradt meg mozgalomnak, valójában a művészek és alkotásaik feletti ellenőrzés hivatalos eszközévé tették. Fő ideológusa kezdetben Alekszandr Bogdanov orvos és író volt és a mozgalmat az új szovjet hatalom pénzzel is támogatta, 1919 és 1920 folyamán azonban a párt megelégelte a Proletkult önálló tevékenységét és hivatalos lapja, a Pravda kispolgári szervezetnek bélyegezte. Röviddel ezután vezetőit, köztük Bogdanovot eltávolították (utóbbit 1923-ban le is tartóztatták, de nem ölték meg.) Szellemi irányítását a szovjet rezsim hivatalos kultúrideológusa, Anatolij Lunacsarszkij vette a kezébe. Befolyásos Proletkult-ideológus volt , Alekszej Gasztyev és Fjodor Kalinyin is. Proletkult műhelyek jöttek létre az 1920-as években Csehszlovákiában, Németországban és más közép-európai országokban. Magyarországon a legjelentősebb proletkult-programot Komját Aladár lapja, az Egység munkatársai dolgozták ki. Jelentős korai magyar proletkult műhely volt a Kassai Munkás köre Kassán (Kassai Géza, Mácza János, Hidas Antal és mások). (hu)
|
