| dbo:abstract
|
- A prosztaglandinok hormonhatással rendelkező lipidmolekulák, amelyek az állati (és emberi) szövetekben zsírsavakból keletkeznek. Közös jellemzőjük, hogy 20 szénatomból állnak és egy öt szénatomos gyűrűt is tartalmaznak. A jeltovábbító molekulák (20 szénatomos zsírsavak oxidációjából származó vegyület) csoportjába tartoznak. Hatásaik igen változatosak a különböző szövetekben, sőt egyik szervben akár ellentéte is lehet egy másikban kifejtett hatásának. Helyi funkciója az őt megkötő receptortól és az ezáltal elindított sejten belüli szignáltól függ. A prosztglandinok jellemzően az őt termelő sejtre vagy a közvetlen környezetre gyakorolnak szabályozó befolyást. A többi hormontól abban is különböznek, hogy nem egy adott szerv termeli őket, hanem az egész szervezetben szétszórva, a legtöbb szövetben helyben szintetizálódnak. A prosztaglandinoknak két származékuk van: a és . Az előbbiek a véredények falaiban képződnek, hatékony helyi értágítók és a vérlemezkék összecsapzódásának akadályozásával gátolják a véralvadást és vérrögképződést. A gyulladási folyamatban is részt vesznek. Ezzel szemben a vérlemezkékben szintetizált tromboxánok összehúzzák az érfalak simaizmait és elősegítik a vérlemezke-aggregációt. (hu)
- A prosztaglandinok hormonhatással rendelkező lipidmolekulák, amelyek az állati (és emberi) szövetekben zsírsavakból keletkeznek. Közös jellemzőjük, hogy 20 szénatomból állnak és egy öt szénatomos gyűrűt is tartalmaznak. A jeltovábbító molekulák (20 szénatomos zsírsavak oxidációjából származó vegyület) csoportjába tartoznak. Hatásaik igen változatosak a különböző szövetekben, sőt egyik szervben akár ellentéte is lehet egy másikban kifejtett hatásának. Helyi funkciója az őt megkötő receptortól és az ezáltal elindított sejten belüli szignáltól függ. A prosztglandinok jellemzően az őt termelő sejtre vagy a közvetlen környezetre gyakorolnak szabályozó befolyást. A többi hormontól abban is különböznek, hogy nem egy adott szerv termeli őket, hanem az egész szervezetben szétszórva, a legtöbb szövetben helyben szintetizálódnak. A prosztaglandinoknak két származékuk van: a és . Az előbbiek a véredények falaiban képződnek, hatékony helyi értágítók és a vérlemezkék összecsapzódásának akadályozásával gátolják a véralvadást és vérrögképződést. A gyulladási folyamatban is részt vesznek. Ezzel szemben a vérlemezkékben szintetizált tromboxánok összehúzzák az érfalak simaizmait és elősegítik a vérlemezke-aggregációt. (hu)
|
