| dbo:abstract
|
- A protocsillag születőben lévő csillag kialakulási fázisa. A csillagok óriási por- és gázfelhőkben születnek meg, ahol gravitációs összehúzódások hatására a felhő belsejében megnő a nyomás és a hőmérséklet. Ha a nyomás és hőmérséklet elegendően megemelkedik, beindul a magfúzió és kialakul az „első mag”. Egy nap tömegű csillag kb. 100 000 év alatt alakul ki. (hu)
- <api batchcomplete="">A protocsillag a csillag kialakulásának kezdeti fázisa, amely a molekuláris felhők gravitผiós összehúz༽ása során jön létre. A csillagok hatalmas por- és gázfelhőkben születnek, ahol a gravitผiós instabilitás hatására a felhő egyes részein a nyomás és hőmérséklet emelkedni kezd. Ez a folyamat az energia termikus sugárzással való vesztesége miatt fokoz༽ik, és végül magfúzióhoz vezet. A protocsillagok létrejöttéhez gyakran külső zavarok, például szupernóva-robbanások vagy galaktikus árapályerők hozzájárulhatnak, amelyek tovi turbulenciát okoznak a felhn.A protocsillag kezdetben egy 𠇮lső magot” formál, amely hidrosztatikus egyensúlyban van, de még tovi anyagot halmoz fel a környező gázból. Az anyag akkumulผiója döntő tényező abban, hogy a protocsillag milyen típusú csillaggá fejlᔝik tov. Egy Naphoz hasonló tömegű csillag körülbelül 100 000 év alatt éri el a pre-szekvencia fő fázisát, míg nagyobb tömegű csillagok ennél gyorsabban, akár néhány százezer év alatt is kialakulhatnak. A protocsillagok élettartama tömegüktől függᔞn jelentősen eltér; míg az alacsony tömegű csillagok élettartama akár billió években is mérhető, a nagyobb tömegk élete csak néhány millió év lehet.Ha a gravitผiós összehúz༽ás során nem halmoz༽ik fel elegendő tömeg – legal 0,08 naptömeg –, a magfúzió nem indulhat be, és az objektum barna törpévé válik. A protocsillagok kialakulása és fejlᔝése kulcsfontosságú a csillagászati modellezésben és a csillagok keletkezésének jobb megértésn. (hu)
- <api batchcomplete="">A protocsillag a csillag kialakulásának kezdeti fázisa, amely a molekuláris felhők gravitációs összehúzódása során jön létre. A csillagok hatalmas por- és gázfelhőkben születnek, ahol a gravitációs instabilitás hatására a felhő egyes részein a nyomás és hőmérséklet emelkedni kezd. Ez a folyamat az energia termikus sugárzással való vesztesége miatt fokozódik, és végül magfúzióhoz vezet. A protocsillagok létrejöttéhez gyakran külső zavarok, például szupernóva-robbanások vagy galaktikus árapályerők hozzájárulhatnak, amelyek további turbulenciát okoznak a felhőben.A protocsillag kezdetben egy „első magot” formál, amely hidrosztatikus egyensúlyban van, de még további anyagot halmoz fel a környező gázból. Az anyag akkumulációja döntő tényező abban, hogy a protocsillag milyen típusú csillaggá fejlődik tovább. Egy Naphoz hasonló tömegű csillag körülbelül 100 000 év alatt éri el a pre-szekvencia fő fázisát, míg nagyobb tömegű csillagok ennél gyorsabban, akár néhány százezer év alatt is kialakulhatnak. A protocsillagok élettartama tömegüktől függően jelentősen eltér; míg az alacsony tömegű csillagok élettartama akár billió években is mérhető, a nagyobb tömegűek élete csak néhány millió év lehet.Ha a gravitációs összehúzódás során nem halmozódik fel elegendő tömeg – legalább 0,08 naptömeg –, a magfúzió nem indulhat be, és az objektum barna törpévé válik. A protocsillagok kialakulása és fejlődése kulcsfontosságú a csillagászati modellezésben és a csillagok keletkezésének jobb megértésében. (hu)
- A protocsillag születőben lévő csillag kialakulási fázisa. A csillagok óriási por- és gázfelhőkben születnek meg, ahol gravitációs összehúzódások hatására a felhő belsejében megnő a nyomás és a hőmérséklet. Ha a nyomás és hőmérséklet elegendően megemelkedik, beindul a magfúzió és kialakul az „első mag”. Egy nap tömegű csillag kb. 100 000 év alatt alakul ki. (hu)
- <api batchcomplete="">A protocsillag a csillag kialakulásának kezdeti fázisa, amely a molekuláris felhők gravitผiós összehúz༽ása során jön létre. A csillagok hatalmas por- és gázfelhőkben születnek, ahol a gravitผiós instabilitás hatására a felhő egyes részein a nyomás és hőmérséklet emelkedni kezd. Ez a folyamat az energia termikus sugárzással való vesztesége miatt fokoz༽ik, és végül magfúzióhoz vezet. A protocsillagok létrejöttéhez gyakran külső zavarok, például szupernóva-robbanások vagy galaktikus árapályerők hozzájárulhatnak, amelyek tovi turbulenciát okoznak a felhn.A protocsillag kezdetben egy 𠇮lső magot” formál, amely hidrosztatikus egyensúlyban van, de még tovi anyagot halmoz fel a környező gázból. Az anyag akkumulผiója döntő tényező abban, hogy a protocsillag milyen típusú csillaggá fejlᔝik tov. Egy Naphoz hasonló tömegű csillag körülbelül 100 000 év alatt éri el a pre-szekvencia fő fázisát, míg nagyobb tömegű csillagok ennél gyorsabban, akár néhány százezer év alatt is kialakulhatnak. A protocsillagok élettartama tömegüktől függᔞn jelentősen eltér; míg az alacsony tömegű csillagok élettartama akár billió években is mérhető, a nagyobb tömegk élete csak néhány millió év lehet.Ha a gravitผiós összehúz༽ás során nem halmoz༽ik fel elegendő tömeg – legal 0,08 naptömeg –, a magfúzió nem indulhat be, és az objektum barna törpévé válik. A protocsillagok kialakulása és fejlᔝése kulcsfontosságú a csillagászati modellezésben és a csillagok keletkezésének jobb megértésn. (hu)
- <api batchcomplete="">A protocsillag a csillag kialakulásának kezdeti fázisa, amely a molekuláris felhők gravitációs összehúzódása során jön létre. A csillagok hatalmas por- és gázfelhőkben születnek, ahol a gravitációs instabilitás hatására a felhő egyes részein a nyomás és hőmérséklet emelkedni kezd. Ez a folyamat az energia termikus sugárzással való vesztesége miatt fokozódik, és végül magfúzióhoz vezet. A protocsillagok létrejöttéhez gyakran külső zavarok, például szupernóva-robbanások vagy galaktikus árapályerők hozzájárulhatnak, amelyek további turbulenciát okoznak a felhőben.A protocsillag kezdetben egy „első magot” formál, amely hidrosztatikus egyensúlyban van, de még további anyagot halmoz fel a környező gázból. Az anyag akkumulációja döntő tényező abban, hogy a protocsillag milyen típusú csillaggá fejlődik tovább. Egy Naphoz hasonló tömegű csillag körülbelül 100 000 év alatt éri el a pre-szekvencia fő fázisát, míg nagyobb tömegű csillagok ennél gyorsabban, akár néhány százezer év alatt is kialakulhatnak. A protocsillagok élettartama tömegüktől függően jelentősen eltér; míg az alacsony tömegű csillagok élettartama akár billió években is mérhető, a nagyobb tömegűek élete csak néhány millió év lehet.Ha a gravitációs összehúzódás során nem halmozódik fel elegendő tömeg – legalább 0,08 naptömeg –, a magfúzió nem indulhat be, és az objektum barna törpévé válik. A protocsillagok kialakulása és fejlődése kulcsfontosságú a csillagászati modellezésben és a csillagok keletkezésének jobb megértésében. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A protocsillag születőben lévő csillag kialakulási fázisa. A csillagok óriási por- és gázfelhőkben születnek meg, ahol gravitációs összehúzódások hatására a felhő belsejében megnő a nyomás és a hőmérséklet. Ha a nyomás és hőmérséklet elegendően megemelkedik, beindul a magfúzió és kialakul az „első mag”. Egy nap tömegű csillag kb. 100 000 év alatt alakul ki. (hu)
- <api batchcomplete="">A protocsillag a csillag kialakulásának kezdeti fázisa, amely a molekuláris felhők gravitผiós összehúz༽ása során jön létre. A csillagok hatalmas por- és gázfelhőkben születnek, ahol a gravitผiós instabilitás hatására a felhő egyes részein a nyomás és hőmérséklet emelkedni kezd. Ez a folyamat az energia termikus sugárzással való vesztesége miatt fokoz༽ik, és végül magfúzióhoz vezet. (hu)
- <api batchcomplete="">A protocsillag a csillag kialakulásának kezdeti fázisa, amely a molekuláris felhők gravitációs összehúzódása során jön létre. A csillagok hatalmas por- és gázfelhőkben születnek, ahol a gravitációs instabilitás hatására a felhő egyes részein a nyomás és hőmérséklet emelkedni kezd. Ez a folyamat az energia termikus sugárzással való vesztesége miatt fokozódik, és végül magfúzióhoz vezet. (hu)
- A protocsillag születőben lévő csillag kialakulási fázisa. A csillagok óriási por- és gázfelhőkben születnek meg, ahol gravitációs összehúzódások hatására a felhő belsejében megnő a nyomás és a hőmérséklet. Ha a nyomás és hőmérséklet elegendően megemelkedik, beindul a magfúzió és kialakul az „első mag”. Egy nap tömegű csillag kb. 100 000 év alatt alakul ki. (hu)
- <api batchcomplete="">A protocsillag a csillag kialakulásának kezdeti fázisa, amely a molekuláris felhők gravitผiós összehúz༽ása során jön létre. A csillagok hatalmas por- és gázfelhőkben születnek, ahol a gravitผiós instabilitás hatására a felhő egyes részein a nyomás és hőmérséklet emelkedni kezd. Ez a folyamat az energia termikus sugárzással való vesztesége miatt fokoz༽ik, és végül magfúzióhoz vezet. (hu)
- <api batchcomplete="">A protocsillag a csillag kialakulásának kezdeti fázisa, amely a molekuláris felhők gravitációs összehúzódása során jön létre. A csillagok hatalmas por- és gázfelhőkben születnek, ahol a gravitációs instabilitás hatására a felhő egyes részein a nyomás és hőmérséklet emelkedni kezd. Ez a folyamat az energia termikus sugárzással való vesztesége miatt fokozódik, és végül magfúzióhoz vezet. (hu)
|
