| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A proton (görög πρῶτον (protos) jelentése ős, első) egy szubatomi részecske, jele p vagy p+. Töltése egységnyi pozitív elemi töltés. Minden atom magjában jelen van egy vagy több proton. Az atomban lévő protonok száma – azaz a rendszám – határozza meg a kémiai elemek minőségét, ez a rendszerezésük alapja. A proton nevet Ernest Rutherford adta a hidrogén atommagnak 1920-ban, mert az azt megelőző években ő fedezte fel, hogy a hidrogén atommag (az ismert legkönnyebb atommag) kinyerhető nitrogén atommagokból ütköztetés útján; és így feltételezhető volt, hogy egy alapvető részecske, amely építőeleme a nitrogénnek, és minden egyéb nehezebb atommagnak is. A modern részecskefizika standard modelljében a proton egy kvarkokból álló hadron. Azt megelőzően, hogy a modell konszenzusra talált a fizikus közösségben, a protont elemi részecskének tartották. A modern vélekedés szerint a proton három kvarkból áll: két up kvarkból és egy down kvarkból. A kvarkok nyugalmi tömegéről azt gondolják, hogy a proton tömegének mindössze 1%-át adják. A fennmaradó tömeget a kvarkok kinetikus energiája és az azokat összekapcsoló gluon mezők energiája adja. Mivel a proton nem elemi részecske, ezért fizikai mérettel rendelkezik – habár ez nem tökéletesen definiált, mert a proton felszíne kissé „elmosódott” amiatt, hogy a proton felületét meghatározó erőhatások nem érnek hirtelen véget. A proton körülbelül 1,6-1,7 femtométer átmérőjű. (hu)
- A proton (görög πρῶτον (protos) jelentése ős, első) egy szubatomi részecske, jele p vagy p+. Töltése egységnyi pozitív elemi töltés. Minden atom magjában jelen van egy vagy több proton. Az atomban lévő protonok száma – azaz a rendszám – határozza meg a kémiai elemek minőségét, ez a rendszerezésük alapja. A proton nevet Ernest Rutherford adta a hidrogén atommagnak 1920-ban, mert az azt megelőző években ő fedezte fel, hogy a hidrogén atommag (az ismert legkönnyebb atommag) kinyerhető nitrogén atommagokból ütköztetés útján; és így feltételezhető volt, hogy egy alapvető részecske, amely építőeleme a nitrogénnek, és minden egyéb nehezebb atommagnak is. A modern részecskefizika standard modelljében a proton egy kvarkokból álló hadron. Azt megelőzően, hogy a modell konszenzusra talált a fizikus közösségben, a protont elemi részecskének tartották. A modern vélekedés szerint a proton három kvarkból áll: két up kvarkból és egy down kvarkból. A kvarkok nyugalmi tömegéről azt gondolják, hogy a proton tömegének mindössze 1%-át adják. A fennmaradó tömeget a kvarkok kinetikus energiája és az azokat összekapcsoló gluon mezők energiája adja. Mivel a proton nem elemi részecske, ezért fizikai mérettel rendelkezik – habár ez nem tökéletesen definiált, mert a proton felszíne kissé „elmosódott” amiatt, hogy a proton felületét meghatározó erőhatások nem érnek hirtelen véget. A proton körülbelül 1,6-1,7 femtométer átmérőjű. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 34474 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:antirészecske
|
- antiproton (hu)
- antiproton (hu)
|
| prop-hu:barionszám
| |
| prop-hu:elektromosdipólusmomentum
| |
| prop-hu:elektromosdipólusmomentumkitevő
| |
| prop-hu:elektromospolarizálhatóság
| |
| prop-hu:elektromospolarizálhatóságkitevő
| |
| prop-hu:elemitöltés
| |
| prop-hu:felfedezés
| |
| prop-hu:felfedezéséve
| |
| prop-hu:izospin
| |
| prop-hu:jel
| |
| prop-hu:kép
|
- Proton quark structure.svg (hu)
- Proton quark structure.svg (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- A proton kvarkszerkezete. Az egyes kvarkok színe nem fontos, csak az, hogy mindhárom szín jelen van. (hu)
- A proton kvarkszerkezete. Az egyes kvarkok színe nem fontos, csak az, hogy mindhárom szín jelen van. (hu)
|
| prop-hu:képméret
| |
| prop-hu:kölcsönhatások
|
- gravitációs, gyenge, elektromágneses, erős (hu)
- gravitációs, gyenge, elektromágneses, erős (hu)
|
| prop-hu:mágnesenmomentumkitevő
|
- -26 (xsd:integer)
- -3 (xsd:integer)
|
| prop-hu:mágnesesMomentum
|
- 1.410607 (xsd:double)
- 1.521032 (xsd:double)
- 2.792847 (xsd:double)
|
| prop-hu:mágnesespolarizálhatóság
| |
| prop-hu:mágnesespolarizálhatóságkitevő
| |
| prop-hu:név
| |
| prop-hu:osztály
| |
| prop-hu:paritás
| |
| prop-hu:sejtés
|
- William Prout (hu)
- William Prout (hu)
|
| prop-hu:sejtéséve
| |
| prop-hu:spin
| |
| prop-hu:sugár
| |
| prop-hu:töltésc
| |
| prop-hu:töltéskitevő
| |
| prop-hu:tömegdalton
| |
| prop-hu:tömegev
| |
| prop-hu:tömegkg
| |
| prop-hu:tömegkgforrás
|
- P.J. Mohr, B.N. Taylor, and D.B. Newell , "The 2010 CODATA Recommended Values of the Fundamental Physical Constants" . This database was developed by J. Baker, M. Douma, and S. Kotochigova. Available: http://physics.nist.gov/constants [Thursday, 02-Jun-2011 21:00:12 EDT]. National Institute of Standards and Technology, Gaithersburg, MD 20899. (hu)
- P.J. Mohr, B.N. Taylor, and D.B. Newell , "The 2010 CODATA Recommended Values of the Fundamental Physical Constants" . This database was developed by J. Baker, M. Douma, and S. Kotochigova. Available: http://physics.nist.gov/constants [Thursday, 02-Jun-2011 21:00:12 EDT]. National Institute of Standards and Technology, Gaithersburg, MD 20899. (hu)
|
| prop-hu:tömegkgkitevő
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:élettartam
| |
| prop-hu:élettartamkitevő
| |
| prop-hu:összetétel
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
| |
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:recordLabel
of | |
| is prop-hu:kiadó
of | |
| is prop-hu:kiadók
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
