| dbo:abstract
|
- A protoplanetáris korong, vagy proplid (nem protoplanetáris köd) általában fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós korong, melyben gázok és szilárd részecskék keringenek. Ezen részecskék idővel nagyobb anyagcsomókká, , végül bolygókká állnak össze. Az akkréciós korongok anyaga általában abból a ködből származik, melyben a csillag létrejött. Összetétele időben változik, kezdetben a gázanyagból meglehetősen gyorsan összeállnak az óriásbolygók, ez a folyamat mindössze pár millió évet vesz igénybe. A gázanyag elfogytával a planetezimálok folyamatos ütközései után a csillag körül (átmeneti korong) marad vissza, amelyből a kisebb, Földhöz hasonló bolygók összeállása 20-30 millió évet is igénybe vehet. Néhány pulzár körül is találtak anyagkorongokat, ezek vagy egy korábbi bolygórendszerből képződtek, vagy annak a csillagnak a ledobott anyagából, mely szupernova-robbanással később pulzárrá alakult. Ezen korongokból idővel, során, újabb bolygórendszer képződhet. (hu)
- A protoplanetáris korong, vagy proplid (nem protoplanetáris köd) általában fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós korong, melyben gázok és szilárd részecskék keringenek. Ezen részecskék idővel nagyobb anyagcsomókká, , végül bolygókká állnak össze. Az akkréciós korongok anyaga általában abból a ködből származik, melyben a csillag létrejött. Összetétele időben változik, kezdetben a gázanyagból meglehetősen gyorsan összeállnak az óriásbolygók, ez a folyamat mindössze pár millió évet vesz igénybe. A gázanyag elfogytával a planetezimálok folyamatos ütközései után a csillag körül (átmeneti korong) marad vissza, amelyből a kisebb, Földhöz hasonló bolygók összeállása 20-30 millió évet is igénybe vehet. Néhány pulzár körül is találtak anyagkorongokat, ezek vagy egy korábbi bolygórendszerből képződtek, vagy annak a csillagnak a ledobott anyagából, mely szupernova-robbanással később pulzárrá alakult. Ezen korongokból idővel, során, újabb bolygórendszer képződhet. (hu)
|
