| dbo:abstract
|
- Pszeudo-Geber („hamis Geber”) néven egy névtelen 13. századi születésű európai alkimista ismert (időnként tarantói Pállal azonosítják), aki vegyészeti és kohászati témákban írt könyveket „Geber” álnéven. A „Geber” eredetileg Dzsábir ibn Hajján 9. századi alkimista rövidített és latinizált neve volt. Európában a 14. századtól évszázadokon át úgy hitték, hogy „Geber” azonos volt Dzsábir ibn Hajjánnal, és hogy „Geber” könyveit arabról fordították. A 13. századi európai alkimisták nagyra tartották az arab vegyészetet, így Pszeudo-Geber felvette híres elődjének nevét, hogy több megbecsülést nyerjenek a munkái. Egy-egy nagy előd nevének felvételét nevezik, és a középkorban gyakori jelenség volt. A középkori írásoknak széles palettáját terjesztették például szerzőségével. Pszeudo-Geber igen nagy hatással volt a vegyészetre és a kohászatra a késő középkori Európában – alighanem nagyobb hatással, mint bármely más szerző. (hu)
- Pszeudo-Geber („hamis Geber”) néven egy névtelen 13. századi születésű európai alkimista ismert (időnként tarantói Pállal azonosítják), aki vegyészeti és kohászati témákban írt könyveket „Geber” álnéven. A „Geber” eredetileg Dzsábir ibn Hajján 9. századi alkimista rövidített és latinizált neve volt. Európában a 14. századtól évszázadokon át úgy hitték, hogy „Geber” azonos volt Dzsábir ibn Hajjánnal, és hogy „Geber” könyveit arabról fordították. A 13. századi európai alkimisták nagyra tartották az arab vegyészetet, így Pszeudo-Geber felvette híres elődjének nevét, hogy több megbecsülést nyerjenek a munkái. Egy-egy nagy előd nevének felvételét nevezik, és a középkorban gyakori jelenség volt. A középkori írásoknak széles palettáját terjesztették például szerzőségével. Pszeudo-Geber igen nagy hatással volt a vegyészetre és a kohászatra a késő középkori Európában – alighanem nagyobb hatással, mint bármely más szerző. (hu)
|
