| dbo:abstract
|
- A Ptolemaida-dinasztia, másképpen Lagida-dinasztia vagy XXXIII. dinasztia egy hellenisztikus királyi család volt, mely majdnem 300 éven keresztül irányította az ókori Egyiptomot, Kr. e. 305–30-ig. I. Ptolemaiosz, Lagosz fia egyike volt Nagy Sándor makedón tábornokainak. Kr. e. 323-ban Nagy Sándor halála előtt kinevezte Egyiptom satrapájának. Kr. e. 305-ben Ptolemaiosz fáraónak kiáltotta ki magát, majd fölvette a Szótér nevet, melynek jelentése megváltó. Az egyiptomiak hamar elfogadták a Ptolemaioszokat a független Egyiptom régi fáraóinak utódaként, mivel azok az ősi egyiptomi rítusok szerint uralkodtak és magukat is egyiptominak tekintették. A család uralta Egyiptomot a Kr. e. 30-as római hódításig. Ezt az időszakot óriási szellemi fejlődés és multikulturalizmus jellemezte, Alexandria a világ legnagyobb városa volt, a nyugat tudásának legfontosabb csomópontja. A dinasztia férfiuralkodói közül mind a Ptolemaiosz nevet viselte. A ptolemaida királynőket és királynékat, akik közül jó néhány férje testvére volt, Kleopátrának, Arszinoénak vagy Berenikének nevezték. A leghíresebb királynő a dinasztia utolsó fáraója, VII. Kleopátra volt, aki többek között Julius Caesar és Pompeius közötti, később Octavianus és Marcus Antonius közötti politikai harcokban betöltött kiemelkedő szerepéről ismert. Öngyilkossága jelentette Egyiptom behódolását Róma előtt és a Ptolemaioszok uralkodásának végét Egyiptomban, egyben a független ókori Egyiptomi Birodalom bukását is. (hu)
- A Ptolemaida-dinasztia, másképpen Lagida-dinasztia vagy XXXIII. dinasztia egy hellenisztikus királyi család volt, mely majdnem 300 éven keresztül irányította az ókori Egyiptomot, Kr. e. 305–30-ig. I. Ptolemaiosz, Lagosz fia egyike volt Nagy Sándor makedón tábornokainak. Kr. e. 323-ban Nagy Sándor halála előtt kinevezte Egyiptom satrapájának. Kr. e. 305-ben Ptolemaiosz fáraónak kiáltotta ki magát, majd fölvette a Szótér nevet, melynek jelentése megváltó. Az egyiptomiak hamar elfogadták a Ptolemaioszokat a független Egyiptom régi fáraóinak utódaként, mivel azok az ősi egyiptomi rítusok szerint uralkodtak és magukat is egyiptominak tekintették. A család uralta Egyiptomot a Kr. e. 30-as római hódításig. Ezt az időszakot óriási szellemi fejlődés és multikulturalizmus jellemezte, Alexandria a világ legnagyobb városa volt, a nyugat tudásának legfontosabb csomópontja. A dinasztia férfiuralkodói közül mind a Ptolemaiosz nevet viselte. A ptolemaida királynőket és királynékat, akik közül jó néhány férje testvére volt, Kleopátrának, Arszinoénak vagy Berenikének nevezték. A leghíresebb királynő a dinasztia utolsó fáraója, VII. Kleopátra volt, aki többek között Julius Caesar és Pompeius közötti, később Octavianus és Marcus Antonius közötti politikai harcokban betöltött kiemelkedő szerepéről ismert. Öngyilkossága jelentette Egyiptom behódolását Róma előtt és a Ptolemaioszok uralkodásának végét Egyiptomban, egyben a független ókori Egyiptomi Birodalom bukását is. (hu)
|
