| dbo:abstract
|
- A publikációs torzítás (más néven fiókeffektus vagy asztalfiók-effektus) egy, a tudományos kutatások publikációja terén előforduló torzítás. Akkor beszélünk publikációs torzításról, mikor egy kísérlet vagy kutatás eredménye befolyásolja azt, hogy publikálják vagy más módon terjesztik-e. A publikációs torzítás azért lényeges, mert egy adott hipotézist tárgyaló szakirodalmi összefoglalókban, metaanalízisekben is megjelenik a torzítás, ha a téma irodalmában jelen van. Több tényező is publikációs torzításhoz vezethet. A szignifikáns eredményt hozó kutatásokat háromszor olyan valószínűséggel jelentetik meg, mint a nem szignifikáns eredményűeket, annak ellenére, hogy az utóbbiak ugyanolyan minőségűek lehetnek a kutatási design és a kivitelezés tekintetében, mint a szignifikáns eredménnyel záruló kutatások. Arra is van példa, hogy a publikációs gyakorlat a negatív eredmények felé torzít; ha egy tudományos eredmény már biztosan alátámasztott, hírértéke lehet az olyan kutatások publikációjának, melyek nem találtak hasonló eredményt. Az érem másik oldala, hogy az ellentmondó eredményeket gyakorta azért nem publikálják, mert maguk a kutatók nem nyújták be azokat. Ennek oka például az, hogy a kutatók azt feltételezik, hogy hibáztak, mikor kutatásuk nem támasztott alá egy jól ismert eredményt; elvesztették érdeklődésüket a téma iránt vagy feltételezik, hogy másokat nem fog érdekelni a negatív eredmény. A nem publikált munkák azonosítása gyakran nehézségekbe ütközik vagy egyenesen lehetetlen. A probléma megoldására több tudományos folyóirat a publikációra benyújtott kutatások előzetes regisztrációját vezette be, ez azt jelenti, hogy a kutatás tervét még az adatok gyűjtése és elemzése előtt közölni kell. Más ajánlott stratégia a publikációs torzítás felismerésére és kontrollálására a valószínűség-eloszlás elemzése és a kis, nem-randomizált kutatások kizárása az esetükben gyakori hibák és torzítások elkerülése végett. (hu)
- A publikációs torzítás (más néven fiókeffektus vagy asztalfiók-effektus) egy, a tudományos kutatások publikációja terén előforduló torzítás. Akkor beszélünk publikációs torzításról, mikor egy kísérlet vagy kutatás eredménye befolyásolja azt, hogy publikálják vagy más módon terjesztik-e. A publikációs torzítás azért lényeges, mert egy adott hipotézist tárgyaló szakirodalmi összefoglalókban, metaanalízisekben is megjelenik a torzítás, ha a téma irodalmában jelen van. Több tényező is publikációs torzításhoz vezethet. A szignifikáns eredményt hozó kutatásokat háromszor olyan valószínűséggel jelentetik meg, mint a nem szignifikáns eredményűeket, annak ellenére, hogy az utóbbiak ugyanolyan minőségűek lehetnek a kutatási design és a kivitelezés tekintetében, mint a szignifikáns eredménnyel záruló kutatások. Arra is van példa, hogy a publikációs gyakorlat a negatív eredmények felé torzít; ha egy tudományos eredmény már biztosan alátámasztott, hírértéke lehet az olyan kutatások publikációjának, melyek nem találtak hasonló eredményt. Az érem másik oldala, hogy az ellentmondó eredményeket gyakorta azért nem publikálják, mert maguk a kutatók nem nyújták be azokat. Ennek oka például az, hogy a kutatók azt feltételezik, hogy hibáztak, mikor kutatásuk nem támasztott alá egy jól ismert eredményt; elvesztették érdeklődésüket a téma iránt vagy feltételezik, hogy másokat nem fog érdekelni a negatív eredmény. A nem publikált munkák azonosítása gyakran nehézségekbe ütközik vagy egyenesen lehetetlen. A probléma megoldására több tudományos folyóirat a publikációra benyújtott kutatások előzetes regisztrációját vezette be, ez azt jelenti, hogy a kutatás tervét még az adatok gyűjtése és elemzése előtt közölni kell. Más ajánlott stratégia a publikációs torzítás felismerésére és kontrollálására a valószínűség-eloszlás elemzése és a kis, nem-randomizált kutatások kizárása az esetükben gyakori hibák és torzítások elkerülése végett. (hu)
|
