Property Value
dbo:abstract
  • Ez a lista az Amerikai Egyesült Államok Puerto Rico nevű társult államának kormányzóit sorolja föl. A sziget gyarmatosítása Juan Ponce de León partra szállásával kezdődött meg, aki 1508 és 1519 között a sziget első kormányzója volt, s 1508-ban megalapította Caparra városát, mely később a sziget fővárosa lett San Juan néven. A tainók pár évtized alatt annyira megtizedelődtek, hogy néger rabszolgákat hoztak helyettük. A 17. század végén és a 18. század elején a gyarmatosítás súlypontja áttevődött a valamivel prosperálóbb szárazföldi területekre, az elszegényedett telepesek elhagyták a szigetet. A napóleoni háborúk idején a sziget átmenetileg megkapta a spanyol tengerentúli tartomány rangját és képviselőt küldhetett a Cortesbe. 1898-ban Spanyolország a spanyol–amerikai háború veszteseként kénytelen volt megválni a szigettől. Azóta az Amerikai Egyesült Államok birtoka. A szigetlakók 1917-ben, az első világháború közepén kapták meg az amerikai állampolgárságot. Azóta is részt vesznek az amerikaiak minden katonai akciójában. 1952-ben helyi alkotmányt kapott a sziget. Az alkotmány szerint Puerto Rico önálló állam, amely önként társult az Amerikai Egyesült Államokhoz. A sziget politikai életében jelentős súllyal vannak jelen azok az erők, akik az Államok közönséges tagállamává szeretnék alakítani a szigetet. A függetlenség pártiak viszont a szavazatok 3-5%-át kapják meg rendszeresen. A politikai státusról tartott ismétlődő népszavazások eredményei azt jelentették, hogy lakói nem akarnak változtatást. A kormányzói széket négy évre lehet elnyerni. Jelenleg hivatalban a 13. kormányzó, az és a Demokrata Párthoz tartozó tölti be a kormányzói tisztséget 2021. január 2-től. A pártmegoszlás az alábbi volt: * Demokrata: 10 * támogatásával: 5 * támogatásával: 4 * Republikánus: 3 * támogatásával: 3 * Független ( támogatásával): 1 (hu)
  • Ez a lista az Amerikai Egyesült Államok Puerto Rico nevű társult államának kormányzóit sorolja föl. A sziget gyarmatosítása Juan Ponce de León partra szállásával kezdődött meg, aki 1508 és 1519 között a sziget első kormányzója volt, s 1508-ban megalapította Caparra városát, mely később a sziget fővárosa lett San Juan néven. A tainók pár évtized alatt annyira megtizedelődtek, hogy néger rabszolgákat hoztak helyettük. A 17. század végén és a 18. század elején a gyarmatosítás súlypontja áttevődött a valamivel prosperálóbb szárazföldi területekre, az elszegényedett telepesek elhagyták a szigetet. A napóleoni háborúk idején a sziget átmenetileg megkapta a spanyol tengerentúli tartomány rangját és képviselőt küldhetett a Cortesbe. 1898-ban Spanyolország a spanyol–amerikai háború veszteseként kénytelen volt megválni a szigettől. Azóta az Amerikai Egyesült Államok birtoka. A szigetlakók 1917-ben, az első világháború közepén kapták meg az amerikai állampolgárságot. Azóta is részt vesznek az amerikaiak minden katonai akciójában. 1952-ben helyi alkotmányt kapott a sziget. Az alkotmány szerint Puerto Rico önálló állam, amely önként társult az Amerikai Egyesült Államokhoz. A sziget politikai életében jelentős súllyal vannak jelen azok az erők, akik az Államok közönséges tagállamává szeretnék alakítani a szigetet. A függetlenség pártiak viszont a szavazatok 3-5%-át kapják meg rendszeresen. A politikai státusról tartott ismétlődő népszavazások eredményei azt jelentették, hogy lakói nem akarnak változtatást. A kormányzói széket négy évre lehet elnyerni. Jelenleg hivatalban a 13. kormányzó, az és a Demokrata Párthoz tartozó tölti be a kormányzói tisztséget 2021. január 2-től. A pártmegoszlás az alábbi volt: * Demokrata: 10 * támogatásával: 5 * támogatásával: 4 * Republikánus: 3 * támogatásával: 3 * Független ( támogatásával): 1 (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1421604 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 45193 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23878436 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Puerto Rico kormányzóinak listája (hu)
  • Puerto Rico kormányzóinak listája (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of