| dbo:abstract
|
- Kiss Dávid: A Munkásôrség megalakítása, epa.oszk.hu</ref> sorfala a nézők és a katonai díszszemle résztvevői között 1958. április 4-én]]A „pufajkások” azon karhatalmi fegyveres erők közkeletű elnevezése, melyek a szovjet hadsereg segítőjeként részt vettek az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében, és az új rendszer (Kádár-rendszer) megszilárdításában. A budapestiek Kádár-huszároknak is nevezték őket. A „pufajkások” fő erejét Budapesten a megalakuló Kádár-kormány hadügyminisztériuma, később a belügyminisztérium által felállított reguláris csapatok, a „Forradalmi Karhatalmi Ezredek” képezték, de ezek mellett a kormány (különösen a kezdeti időkben) például az ÁVH egyes ezredeit is igénybe vette; s tevékenységükhöz sokszor félreguláris csapatok is csatlakoztak. A karhatalom megszervezésére főképp azért volt szükség, mivel a magyar néphadsereg erői nem vagy csak vonakodva álltak a Kádár-kormány mellé, noha sok honvédtiszt maga is pufajkát öltött és részt vett az atrocitásokban. A „pufajkás” elnevezés a karhatalmi erők jellegzetes „egyenruhájáról” – pontosabban, egyenruha híján viselt szokott öltözékéről, az orosz mintára gyártott vattakabátról kapta a nevét. A pufajkások több olyan akcióban vettek részt a fővárosban és vidéken – például Egerben, Gyomán, Miskolcon, Pécsen, Salgótarjánban, Tatabányán és Zalaegerszegen – amelyek sok civil áldozattal jártak. A karhatalmat 1957. április 30-án oszlatta fel több átszervezés után az Elnöki Tanács, de valójában az év végéig még működött. A Forradalmi Honvéd Tiszti Ezred, amelyet a budapesti karhatalmi ezredekből hoztak létre, 1957. december 20-áig működött. (hu)
- Kiss Dávid: A Munkásôrség megalakítása, epa.oszk.hu</ref> sorfala a nézők és a katonai díszszemle résztvevői között 1958. április 4-én]]A „pufajkások” azon karhatalmi fegyveres erők közkeletű elnevezése, melyek a szovjet hadsereg segítőjeként részt vettek az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében, és az új rendszer (Kádár-rendszer) megszilárdításában. A budapestiek Kádár-huszároknak is nevezték őket. A „pufajkások” fő erejét Budapesten a megalakuló Kádár-kormány hadügyminisztériuma, később a belügyminisztérium által felállított reguláris csapatok, a „Forradalmi Karhatalmi Ezredek” képezték, de ezek mellett a kormány (különösen a kezdeti időkben) például az ÁVH egyes ezredeit is igénybe vette; s tevékenységükhöz sokszor félreguláris csapatok is csatlakoztak. A karhatalom megszervezésére főképp azért volt szükség, mivel a magyar néphadsereg erői nem vagy csak vonakodva álltak a Kádár-kormány mellé, noha sok honvédtiszt maga is pufajkát öltött és részt vett az atrocitásokban. A „pufajkás” elnevezés a karhatalmi erők jellegzetes „egyenruhájáról” – pontosabban, egyenruha híján viselt szokott öltözékéről, az orosz mintára gyártott vattakabátról kapta a nevét. A pufajkások több olyan akcióban vettek részt a fővárosban és vidéken – például Egerben, Gyomán, Miskolcon, Pécsen, Salgótarjánban, Tatabányán és Zalaegerszegen – amelyek sok civil áldozattal jártak. A karhatalmat 1957. április 30-án oszlatta fel több átszervezés után az Elnöki Tanács, de valójában az év végéig még működött. A Forradalmi Honvéd Tiszti Ezred, amelyet a budapesti karhatalmi ezredekből hoztak létre, 1957. december 20-áig működött. (hu)
|
