| dbo:abstract
|
- A pálinkafőzés a pálinka elkészítésének legfontosabb része, olyan biokémiai folyamat, amely az erjesztésből, a lepárlásból és az érlelésből áll. A gyümölcsfeldolgozás technológiája ennél összetettebb, többlépcsős folyamat. Része a gyümölcs válogatása, a mosás, a gyümölcs megfelelő aprítása, magozása, az enzimes kezelés és a pektinbontás, a pH-védelem: savazás kénsavval vagy foszforsavval, az erjesztés, majd végül a lepárlás. A 2008. évi LXXIII. törvény (Pálinkatörvény) értelmében a pálinka, illetve a törkölypálinka kizárólag Magyarországon termett gyümölcsből, illetve Magyarországon termett és feldolgozott szőlő törkölyéből készülhet. Gyümölcssűrítményből, illetve szárított vagy aszalt gyümölcsből nem készülhet pálinka, de főzéssel-passzírozással feldolgozott gyümölcsvelőből igen. Jó minőségű pálinka kizárólag érett és egészséges gyümölcsből állítható elő – a gyümölcs érettsége feltétele a telt és gazdag ízű pálinkának. A cefre tökéletes savtartalmához hozzájárul a sok napsütés is. A kedvező pH-érték 2,8–3,2 között van. A magasabb vagy alacsonyabb pH-érték a fertőzések és a tárolás szempontjából kedvezőtlen. A pálinkafőzés történelmi kontextusban szeszfőzést jelent, függetlenül a párlat alapanyagától vagy előállítási helyétől. A történelmi magyar „pálinkafőzés” magában foglalta a borseprőből, rozsból, búzából, kukoricából, hajdinából, burgonyából, ritkábban akár céklából, édes gyökerekből vagy borsóból készült párlatok főzését is, amíg ezek helyét teljesen át nem vette a finomszeszgyártás a 20. század első felében. (hu)
- A pálinkafőzés a pálinka elkészítésének legfontosabb része, olyan biokémiai folyamat, amely az erjesztésből, a lepárlásból és az érlelésből áll. A gyümölcsfeldolgozás technológiája ennél összetettebb, többlépcsős folyamat. Része a gyümölcs válogatása, a mosás, a gyümölcs megfelelő aprítása, magozása, az enzimes kezelés és a pektinbontás, a pH-védelem: savazás kénsavval vagy foszforsavval, az erjesztés, majd végül a lepárlás. A 2008. évi LXXIII. törvény (Pálinkatörvény) értelmében a pálinka, illetve a törkölypálinka kizárólag Magyarországon termett gyümölcsből, illetve Magyarországon termett és feldolgozott szőlő törkölyéből készülhet. Gyümölcssűrítményből, illetve szárított vagy aszalt gyümölcsből nem készülhet pálinka, de főzéssel-passzírozással feldolgozott gyümölcsvelőből igen. Jó minőségű pálinka kizárólag érett és egészséges gyümölcsből állítható elő – a gyümölcs érettsége feltétele a telt és gazdag ízű pálinkának. A cefre tökéletes savtartalmához hozzájárul a sok napsütés is. A kedvező pH-érték 2,8–3,2 között van. A magasabb vagy alacsonyabb pH-érték a fertőzések és a tárolás szempontjából kedvezőtlen. A pálinkafőzés történelmi kontextusban szeszfőzést jelent, függetlenül a párlat alapanyagától vagy előállítási helyétől. A történelmi magyar „pálinkafőzés” magában foglalta a borseprőből, rozsból, búzából, kukoricából, hajdinából, burgonyából, ritkábban akár céklából, édes gyökerekből vagy borsóból készült párlatok főzését is, amíg ezek helyét teljesen át nem vette a finomszeszgyártás a 20. század első felében. (hu)
|
