| dbo:abstract
|
- A pápai tizedjegyzék a pápai adószedők által készített jegyzőkönyveket tartalmazza, melyek feltüntetik a helységet, a pap nevét és a pápai tizedként fizetett összegeket. 1332–1337 között készült, ez az első máig megmaradt olyan országos összeírás, amely a győri, a Diakóváron székelő boszniai és a Brassóban székelő kun püspökség kivételével Magyarország összes plébániáit felsorolja. E felsorolások közül a váradi egyházmegye a legteljesebb. Az oklevelek helynevei alapján az említett falvak a 13. században már léteztek. Ezen oklevelek egyháztörténeti, gazdasági, földrajzi szempontból is felbecsülhetetlen dokumentumok, melyekből megismerhetjük az egyes egyházmegyék esperességeit, plébániáit, plébánosainak nevét, és az általuk fizetett tizedet, melynek mennyiségéből következtetni lehet a plébános jövedelmének nagyságára és a plébánia népességére is. Az évszázadok során hazánkban elpusztult nagy oklevélmennyiség miatt számos helység neve e tizedjegyzékben szerepel először. E oklevelek források a települések nevének eredetére és a 14. század nemzetségi viszonyaira is, mivel azonban ezeket az okleveleket többnyire idegen adószedők állították össze, a magyar helyneveket hallás után, sokszor a fölismerhetetlenségig elferdítve jegyezték le. (hu)
- A pápai tizedjegyzék a pápai adószedők által készített jegyzőkönyveket tartalmazza, melyek feltüntetik a helységet, a pap nevét és a pápai tizedként fizetett összegeket. 1332–1337 között készült, ez az első máig megmaradt olyan országos összeírás, amely a győri, a Diakóváron székelő boszniai és a Brassóban székelő kun püspökség kivételével Magyarország összes plébániáit felsorolja. E felsorolások közül a váradi egyházmegye a legteljesebb. Az oklevelek helynevei alapján az említett falvak a 13. században már léteztek. Ezen oklevelek egyháztörténeti, gazdasági, földrajzi szempontból is felbecsülhetetlen dokumentumok, melyekből megismerhetjük az egyes egyházmegyék esperességeit, plébániáit, plébánosainak nevét, és az általuk fizetett tizedet, melynek mennyiségéből következtetni lehet a plébános jövedelmének nagyságára és a plébánia népességére is. Az évszázadok során hazánkban elpusztult nagy oklevélmennyiség miatt számos helység neve e tizedjegyzékben szerepel először. E oklevelek források a települések nevének eredetére és a 14. század nemzetségi viszonyaira is, mivel azonban ezeket az okleveleket többnyire idegen adószedők állították össze, a magyar helyneveket hallás után, sokszor a fölismerhetetlenségig elferdítve jegyezték le. (hu)
|
