| dbo:abstract
|
- A Pártus Birodalom, vagy Arszakida Birodalom az iráni népek közé tartozó pártusok birodalma volt a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 3. századig, részben a mai Irán és Irak területein. A pártusok törzsterülete eredetileg a Kaszpi-tengertől keletre volt; birodalmuk fővárosa a babilóniai Ktésziphón lett. Fontos városaik voltak még Ekbatana (ma Hamadán), Szeleukeia és . A méd és óperzsa birodalmak után a harmadik nagy birodalom volt a tágabb értelemben vett iráni térségben. Hatalma csúcspontján, az Kr. e. 1. században a Pártus Birodalom az Eufrátesztől a mai Afganisztánon keresztül az Indusig, illetve az Amu-darja (latin Oxus) folyótól az Indiai-óceánig terjedt. A carrhaei csata - Marcus Licinius Crassus római politikus és hadvezér legyőzése Kr. e. 53-ban - után a pártusok Szíriát és Kis-Ázsiát fenyegették, de visszavonulásra kényszerítette őket Kr. e. 39 – 38-ban. Ezután a birodalom hanyatlani kezdett, végül I. Ardasír (Artaxerxész), a Szászánida Birodalom megalapítója 226-ban elfoglalta a Pártus birodalmat. Az Arsakida név a birodalom felett uralkodó dinasztiát jelöli, amelyet I. Arsak (a görög forrásokban Arszakész), a parni törzs vezetője alapított, Kr. e. 247-ben. A birodalom története azzal kezdődött, hogy Arsak meghódította Partiát, a mai Irán északkeleti részét elfoglaló régiót, amely akkor a Szeleukida Birodalom egyik satrapiája (tartománya) volt. VI. Arsak (vagy I. Mithridatész, Kr. e. 171-138) jelentősen megnövelte a birodalmat, elfoglalva és Mezopotámiát is a szeleukidáktól. Fénykorában a pártus birodalom az Eufrátesz északi folyásától (ma Közép-Kelet-Törökország) Irán keleti részéig terjedt. A Selyemúton, a Római Birodalom és a kínai Han Birodalom között terült el, és virágzó kereskedelemmel rendelkezett. A kulturálisan heterogén birodalom művészetét, építészetét, hitelveit és királyi jelképeit jobbára az iráni, a hellenisztikus és a helyi regionális kultúráktól kölcsönözte. Az Arsakidák udvara hatalmuk első felében főleg a görög kultúrára támaszkodott, később azonban fokozatosan megerősödtek az iráni hagyományok. A dinasztia uralkodói a címet viselték, arra utalva ezzel, hogy az Óperzsa Birodalom örököseinek tekintik magukat. Olyan helyeken is elfogadták helyi királyok uralkodását, ahova a perzsák központilag kinevezett, bár jórészt autonóm módon kormányzó satrapákat küldtek volna. Satrapákat a pártus uralkodók is kineveztek, jobbára Iránon kívül, de ezek kisebbek és kevésbé hatalmasok voltak, mint az óperzsa időkben. A birodalom növekedésével az uralkodói székhelyet Niszából (ma Türkmenisztán) a mai Bagdadhoz közeli Ktésziphónba helyezték át (bár több más helyen is volt). (hu)
- A Pártus Birodalom, vagy Arszakida Birodalom az iráni népek közé tartozó pártusok birodalma volt a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 3. századig, részben a mai Irán és Irak területein. A pártusok törzsterülete eredetileg a Kaszpi-tengertől keletre volt; birodalmuk fővárosa a babilóniai Ktésziphón lett. Fontos városaik voltak még Ekbatana (ma Hamadán), Szeleukeia és . A méd és óperzsa birodalmak után a harmadik nagy birodalom volt a tágabb értelemben vett iráni térségben. Hatalma csúcspontján, az Kr. e. 1. században a Pártus Birodalom az Eufrátesztől a mai Afganisztánon keresztül az Indusig, illetve az Amu-darja (latin Oxus) folyótól az Indiai-óceánig terjedt. A carrhaei csata - Marcus Licinius Crassus római politikus és hadvezér legyőzése Kr. e. 53-ban - után a pártusok Szíriát és Kis-Ázsiát fenyegették, de visszavonulásra kényszerítette őket Kr. e. 39 – 38-ban. Ezután a birodalom hanyatlani kezdett, végül I. Ardasír (Artaxerxész), a Szászánida Birodalom megalapítója 226-ban elfoglalta a Pártus birodalmat. Az Arsakida név a birodalom felett uralkodó dinasztiát jelöli, amelyet I. Arsak (a görög forrásokban Arszakész), a parni törzs vezetője alapított, Kr. e. 247-ben. A birodalom története azzal kezdődött, hogy Arsak meghódította Partiát, a mai Irán északkeleti részét elfoglaló régiót, amely akkor a Szeleukida Birodalom egyik satrapiája (tartománya) volt. VI. Arsak (vagy I. Mithridatész, Kr. e. 171-138) jelentősen megnövelte a birodalmat, elfoglalva és Mezopotámiát is a szeleukidáktól. Fénykorában a pártus birodalom az Eufrátesz északi folyásától (ma Közép-Kelet-Törökország) Irán keleti részéig terjedt. A Selyemúton, a Római Birodalom és a kínai Han Birodalom között terült el, és virágzó kereskedelemmel rendelkezett. A kulturálisan heterogén birodalom művészetét, építészetét, hitelveit és királyi jelképeit jobbára az iráni, a hellenisztikus és a helyi regionális kultúráktól kölcsönözte. Az Arsakidák udvara hatalmuk első felében főleg a görög kultúrára támaszkodott, később azonban fokozatosan megerősödtek az iráni hagyományok. A dinasztia uralkodói a címet viselték, arra utalva ezzel, hogy az Óperzsa Birodalom örököseinek tekintik magukat. Olyan helyeken is elfogadták helyi királyok uralkodását, ahova a perzsák központilag kinevezett, bár jórészt autonóm módon kormányzó satrapákat küldtek volna. Satrapákat a pártus uralkodók is kineveztek, jobbára Iránon kívül, de ezek kisebbek és kevésbé hatalmasok voltak, mint az óperzsa időkben. A birodalom növekedésével az uralkodói székhelyet Niszából (ma Türkmenisztán) a mai Bagdadhoz közeli Ktésziphónba helyezték át (bár több más helyen is volt). (hu)
|
