| dbo:abstract
|
- Pátmosz (görögül Πάτμος) kis görög sziget az Égei-tengerben, a Dodekanészosz-szigetcsoport tagja. Területe 34,6 km², lakossága 3000 fő. A legmagasabb pontja a , 269 méterrel a tengerszint felett. A két legfontosabb település , az egyedüli kikötő, és . Pátmosz egyik nevezetessége az, hogy szerepel a Bibliában, A jelenések könyvének első részében: 96-ban a Domitianus által száműzött János evangélista Patmosz szigetén látta azt a látomást, amelyet leírt a Jelenések könyvében. Emiatt a szigetet gyakran keresik fel keresztény zarándokok, főleg a barlang miatt, ahol Jánosnak megjelentek a látomások. Patmoszon található a Patmoszi Iskola is, egy nevezetes görög szeminárium. A Szent Jánosról elnevezett kolostort 1088-ban alapította , I. Alexiosz bizánci császár támogatásával. A kolostor helyén korábban egy Artemisz-szentély állt. Az erődítményszerű kolostor és híres könyvtára, valamint a Jelenések barlangja a világörökség része. A szigetet 1537-ben a törökök hódították meg. 1659-ben a velenceiek feldúlták a szigetet, de a kolostort megkímélték. 1912-ben a szigetet – a szigetcsoport többi tagjával együtt – az olaszok foglalták el, és csak a második világháború után nyerte vissza függetlenségét. 1948 óta ismét Görögországhoz tartozik. (hu)
- Pátmosz (görögül Πάτμος) kis görög sziget az Égei-tengerben, a Dodekanészosz-szigetcsoport tagja. Területe 34,6 km², lakossága 3000 fő. A legmagasabb pontja a , 269 méterrel a tengerszint felett. A két legfontosabb település , az egyedüli kikötő, és . Pátmosz egyik nevezetessége az, hogy szerepel a Bibliában, A jelenések könyvének első részében: 96-ban a Domitianus által száműzött János evangélista Patmosz szigetén látta azt a látomást, amelyet leírt a Jelenések könyvében. Emiatt a szigetet gyakran keresik fel keresztény zarándokok, főleg a barlang miatt, ahol Jánosnak megjelentek a látomások. Patmoszon található a Patmoszi Iskola is, egy nevezetes görög szeminárium. A Szent Jánosról elnevezett kolostort 1088-ban alapította , I. Alexiosz bizánci császár támogatásával. A kolostor helyén korábban egy Artemisz-szentély állt. Az erődítményszerű kolostor és híres könyvtára, valamint a Jelenések barlangja a világörökség része. A szigetet 1537-ben a törökök hódították meg. 1659-ben a velenceiek feldúlták a szigetet, de a kolostort megkímélték. 1912-ben a szigetet – a szigetcsoport többi tagjával együtt – az olaszok foglalták el, és csak a második világháború után nyerte vissza függetlenségét. 1948 óta ismét Görögországhoz tartozik. (hu)
|
