| dbo:abstract
|
- A Pärnu-folyó (észtül: Pärnu jõgi) Észtország leghosszabb folyója. Hossza 144 km, vízgyűjtő területe 6920 km2, ez az ország területének 16%-a. A vízgyűjtő terület érinti Järva, , Pärnu, és Jõgeva megyét. Átlagos vízhozama 64,4 m³/s. Áprilisban a legnagyobb és júliusban a legkisebb a vízhozam. Átlagos vízmélysége 4,7 m, a legnagyobb mélysége 8 m. A folyó mentén gyakoriak a nagy árvizek. Észtország középső részén, a fekvő Roosna-Alliku tóforrástól ered, annak lefolyásaként. Onnan délnyugati irányba folyik és a Rigai-öböl részét lépező ömlik Pärnu városnál, melyet kettészel. A torkolatnál kb. 2 km hosszan a tengerparttal párhuzamos a folyómeder. Jobb oldali mellékfolyói a , a , a , a , a és a . Bal oldali mellékfolyói a -, az , a , az , a Navesti, a és a . kisvárosnál a folyó partján Devon-kori homokkőfal bukkan a felszínre, amelybe a folyó korábban barlangot mosott ki. A (Tori põrgu) néven ismert barlang azonban mintegy száz évvel ezelőtt beomlott. A folyó partvidéke az ősidőktől lakott, számos kőkorszaki csont- és kő-lelet került elő. A folyó mentén fekvő Sindi városnál egy 2–3 m-es üledékréteg alatt tárták fel Észtország legrégebbi ismert lakott települését az i. e. 8500-as évekből. (hu)
- A Pärnu-folyó (észtül: Pärnu jõgi) Észtország leghosszabb folyója. Hossza 144 km, vízgyűjtő területe 6920 km2, ez az ország területének 16%-a. A vízgyűjtő terület érinti Järva, , Pärnu, és Jõgeva megyét. Átlagos vízhozama 64,4 m³/s. Áprilisban a legnagyobb és júliusban a legkisebb a vízhozam. Átlagos vízmélysége 4,7 m, a legnagyobb mélysége 8 m. A folyó mentén gyakoriak a nagy árvizek. Észtország középső részén, a fekvő Roosna-Alliku tóforrástól ered, annak lefolyásaként. Onnan délnyugati irányba folyik és a Rigai-öböl részét lépező ömlik Pärnu városnál, melyet kettészel. A torkolatnál kb. 2 km hosszan a tengerparttal párhuzamos a folyómeder. Jobb oldali mellékfolyói a , a , a , a , a és a . Bal oldali mellékfolyói a -, az , a , az , a Navesti, a és a . kisvárosnál a folyó partján Devon-kori homokkőfal bukkan a felszínre, amelybe a folyó korábban barlangot mosott ki. A (Tori põrgu) néven ismert barlang azonban mintegy száz évvel ezelőtt beomlott. A folyó partvidéke az ősidőktől lakott, számos kőkorszaki csont- és kő-lelet került elő. A folyó mentén fekvő Sindi városnál egy 2–3 m-es üledékréteg alatt tárták fel Észtország legrégebbi ismert lakott települését az i. e. 8500-as évekből. (hu)
|
