| dbo:abstract
|
- A pénzváltási probléma egy több, matematikailag lényegesen eltérő változatban is megfogalmazható számelméleti probléma. Alapkérdése, hogy adott számokból mely számokat lehet előállítani szorzatösszeg (avagy lineáris kombináció) segítségével. Precízebben: ha adva van az A={a1<a2<a3<...<an} halmaz, akkor az a kérdés, hogy mely számok írhatók fel alakban, ahol az mi számok nem negatív egészek. Az a2 számokról feltesszük, hogy relatív prímek. A problémát először vetette fel 1884-ben. A problémának vannak más változatai is, amikben a legnagyobb fel nem írható számot keresik, a számok prioritás szerint vannak rendezve, a számok csak korlátozott számban használhatók fel, vagy egy bizonyos számot kell előállítani. Egyes változatokban az érmek számát minimalizálják. (hu)
- A pénzváltási probléma egy több, matematikailag lényegesen eltérő változatban is megfogalmazható számelméleti probléma. Alapkérdése, hogy adott számokból mely számokat lehet előállítani szorzatösszeg (avagy lineáris kombináció) segítségével. Precízebben: ha adva van az A={a1<a2<a3<...<an} halmaz, akkor az a kérdés, hogy mely számok írhatók fel alakban, ahol az mi számok nem negatív egészek. Az a2 számokról feltesszük, hogy relatív prímek. A problémát először vetette fel 1884-ben. A problémának vannak más változatai is, amikben a legnagyobb fel nem írható számot keresik, a számok prioritás szerint vannak rendezve, a számok csak korlátozott számban használhatók fel, vagy egy bizonyos számot kell előállítani. Egyes változatokban az érmek számát minimalizálják. (hu)
|
