| dbo:abstract
|
- Quintus Mucius Scaevola Pontifex (Kr. e. 140 körül – Kr. e. 82) Római politikus, pontifex maximus és jogtudós volt. Atyja, Kr. e. 133-ban consulságig vitte, ő maga is járatos volt a római jogban és szintén betöltötte a főpapi hivatalt. Pontifex utónevét azért kapta, hogy meg lehessen különböztetni unokatestvérétől, a madárjós . Mérsékelt politikusnak számított, de inkább a konzervatív oldallal szimpatizált. Kr. e. 106-ban néptribunus, Kr. e. 104-ben pedig aedilis curulis volt. Kr. e. 95-re , a neves szónok társaként consullá választották. Polgárjogi törvényük, a lex Mucia Licinia de Civitate nagyban hozzájárult a későbbi kitöréséhez. Consuli évét követően provincia proconsuli rangú helytartója lett. Ilyen minőségben olyan megbecsültségre tett szert, hogy a helyiek a tiszteletére bevezették a dies Mucia ünnepnapját. A később pontifex maximusszá választott Scaevola Kr. e. 82-ben vesztette életét az ifjabb Marius parancsára, amikor Sulla már vészesen közeledett a fővároshoz. A főpap Vesta templomában, a szent lángnál keresett menedéket, de még itt is meggyilkolták. Vére állítólag az istennő szobrára fröccsent. Valerius Maximus és Cicero hírt ad arról, hogy már korábban, Marius Kr. e. 86-os temetésén meg akarta gyilkolni. Főpapként Cicero is hallgatója volt, aki később kiváló jogász és szónok képét rajzolta meg róla. Tevékenységével és a polgárjogról írt, mára elveszett, többek között , , Modestinus és által is kommentált 18 kötetes munkájával („Jus civile primus constituit generatim in libros decem et octo redigendo”) egy híres jogi iskola magalapítója lett, s az ő tanítványai – pontosabban hallgatósága, mert nem alakított iskolát – voltak a kor legjobb jogtudósai: , , , . Pomponius egy másik, rövid jogszabályokat tartalmazó könyvéről is tud, amely a „Liber Singularis” címet viselte, és ez a legrégibb mű, amelyből idézetek szerepelnek az I. Justinianus alatt összeállított Digestában. (hu)
- Quintus Mucius Scaevola Pontifex (Kr. e. 140 körül – Kr. e. 82) Római politikus, pontifex maximus és jogtudós volt. Atyja, Kr. e. 133-ban consulságig vitte, ő maga is járatos volt a római jogban és szintén betöltötte a főpapi hivatalt. Pontifex utónevét azért kapta, hogy meg lehessen különböztetni unokatestvérétől, a madárjós . Mérsékelt politikusnak számított, de inkább a konzervatív oldallal szimpatizált. Kr. e. 106-ban néptribunus, Kr. e. 104-ben pedig aedilis curulis volt. Kr. e. 95-re , a neves szónok társaként consullá választották. Polgárjogi törvényük, a lex Mucia Licinia de Civitate nagyban hozzájárult a későbbi kitöréséhez. Consuli évét követően provincia proconsuli rangú helytartója lett. Ilyen minőségben olyan megbecsültségre tett szert, hogy a helyiek a tiszteletére bevezették a dies Mucia ünnepnapját. A később pontifex maximusszá választott Scaevola Kr. e. 82-ben vesztette életét az ifjabb Marius parancsára, amikor Sulla már vészesen közeledett a fővároshoz. A főpap Vesta templomában, a szent lángnál keresett menedéket, de még itt is meggyilkolták. Vére állítólag az istennő szobrára fröccsent. Valerius Maximus és Cicero hírt ad arról, hogy már korábban, Marius Kr. e. 86-os temetésén meg akarta gyilkolni. Főpapként Cicero is hallgatója volt, aki később kiváló jogász és szónok képét rajzolta meg róla. Tevékenységével és a polgárjogról írt, mára elveszett, többek között , , Modestinus és által is kommentált 18 kötetes munkájával („Jus civile primus constituit generatim in libros decem et octo redigendo”) egy híres jogi iskola magalapítója lett, s az ő tanítványai – pontosabban hallgatósága, mert nem alakított iskolát – voltak a kor legjobb jogtudósai: , , , . Pomponius egy másik, rövid jogszabályokat tartalmazó könyvéről is tud, amely a „Liber Singularis” címet viselte, és ez a legrégibb mű, amelyből idézetek szerepelnek az I. Justinianus alatt összeállított Digestában. (hu)
|
