| dbo:abstract
|
- A Rab budapesti csokoládégyárat a 19. és a 20. század fordulóján alapította Rab (Raab) István csokoládé- és kakaóbab nagykereskedő. A vállalkozás, a nevében csehszlovák időket is túlélő lobosovitzi (ma:Lovosice) Csokoládégyár, a DELI gyár képviseletként indult. Az elsősorban kakaóbab feldolgozására és cukrászati minőségű csokoládémassza előállítására szakosodott üzem ferencvárosi Ranholder [ma: Balázs Béla] utcában működött, majd az 1920-as évek végén a józsefvárosi Práter utca 73(67.). szám alá költözött. Az alapanyaghiány miatt a cég a háború alatt 1943-tól lőszerládákat készitett a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek gyárnak. Hadiüzemként menedéket nyújtott több tucat üldözöttnek, munkaszolgálatosnak. 1944 december közepén egy nyilas razzia során az alkalmazottak túlnyomó részét ismeretlen helyre vitték. 1947-ben a cég tulajdonosát és ügyvezetőjét, koncepciós perben elítélték, bűntettének elkövetése címén. A cégtulajdonos ifj. Rab István 7 év, az ügyvezető, Virányi Pál 8 év fegyházat kapott. A céget 1949-ben államosították és beleolvasztották a . A üzem Práter utcai homlokzati épületében szükséglakásokat alakitottak ki. A raktárban, az üzemi területen asztalosüzem, akkumulátor javitó is müködött. A leromlott állapotú gyár- és a hozzátartozó irodaépületet 1996-ban bontották le. A nagy méretű üres telekre 2018-ban épitettek egy modern, sok lakásos épületet. (hu)
- A Rab budapesti csokoládégyárat a 19. és a 20. század fordulóján alapította Rab (Raab) István csokoládé- és kakaóbab nagykereskedő. A vállalkozás, a nevében csehszlovák időket is túlélő lobosovitzi (ma:Lovosice) Csokoládégyár, a DELI gyár képviseletként indult. Az elsősorban kakaóbab feldolgozására és cukrászati minőségű csokoládémassza előállítására szakosodott üzem ferencvárosi Ranholder [ma: Balázs Béla] utcában működött, majd az 1920-as évek végén a józsefvárosi Práter utca 73(67.). szám alá költözött. Az alapanyaghiány miatt a cég a háború alatt 1943-tól lőszerládákat készitett a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek gyárnak. Hadiüzemként menedéket nyújtott több tucat üldözöttnek, munkaszolgálatosnak. 1944 december közepén egy nyilas razzia során az alkalmazottak túlnyomó részét ismeretlen helyre vitték. 1947-ben a cég tulajdonosát és ügyvezetőjét, koncepciós perben elítélték, bűntettének elkövetése címén. A cégtulajdonos ifj. Rab István 7 év, az ügyvezető, Virányi Pál 8 év fegyházat kapott. A céget 1949-ben államosították és beleolvasztották a . A üzem Práter utcai homlokzati épületében szükséglakásokat alakitottak ki. A raktárban, az üzemi területen asztalosüzem, akkumulátor javitó is müködött. A leromlott állapotú gyár- és a hozzátartozó irodaépületet 1996-ban bontották le. A nagy méretű üres telekre 2018-ban épitettek egy modern, sok lakásos épületet. (hu)
|
