| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Rabindranáth Tagore (bengáli írással: রবীন্দ্রনাথ ঠাকুর) ( ?*), (Kalkutta, 1861. május 7. – Kalkutta, 1941. augusztus 7.) indiai költő, író, zeneszerző, festő, polihisztor, aki életművével átformálta az indiai régió irodalmát és zenéjét. A Gítándzsali, a „mélyen érzékeny és szép vers” szerzője. Ő az első nem európai irodalmi Nobel-díjas, 1913-ban kapta meg az elismerést. Költészetében spiritualitás és vibrálás érezhető. Személyisége és idegenszerű ruházata profetikus hírnevet szerzett számára a nyugati világban is. Stílusa, az elegáns próza és a mágikus költészet keveréke még ma is nagyrészt ismeretlen hazáján kívül. Prózájában és verseiben, túllépve a klasszikus szanszkrit hagyományokon, a köznapi nyelv használatát vezette be a bengáli irodalomba. Kiemelkedő alkotóművésze a modern Indiának, aki egyúttal közvetlen kapcsolatot teremtett a nyugati és a legszínvonalasabb indiai művészetek között. Mint a bengáli reneszánsz kiemelkedő egyénisége hatalmas életművet hagyott hátra, ami festményekből, vázlatokból és jegyzetekből, több száz oldal szövegből, és mintegy kétezer dalból áll. Örökségét az általa alapított intézményben a Visva-Bhárati Egyetemen gondozzák. Tagore korszerűsítette a bengáli művészetet: elfordult a merev, klasszikus formáktól és ellenállt a nyelvészeti kritikáknak. Regényei, meséi, dalai, tánc-drámái, esszéi, és beszédei politikai és személyes témákat dolgoznak fel. Gítándzsali (Áldozati énekek), Gora (Becsület), és a Ghare-Baire (Otthon és a világ) a legismertebb művei. Versei, novellái és regényei híresek líraiságukról, köznyelvi hangvételükről, természetességükről és szokatlan látásmódjukról. Szerzeményei közül választotta ki két nép is nemzeti himnuszát: az Indiai Köztársaság – Dzsana Gana Mana és Banglades – Amar Sonar Bangla. Srí Lanka nemzeti himnuszának zeneszerzője Srí Lanka Matha, Tagore tanítványa volt, a dalt Tagore stílusa ihlette. (hu)
- Rabindranáth Tagore (bengáli írással: রবীন্দ্রনাথ ঠাকুর) ( ?*), (Kalkutta, 1861. május 7. – Kalkutta, 1941. augusztus 7.) indiai költő, író, zeneszerző, festő, polihisztor, aki életművével átformálta az indiai régió irodalmát és zenéjét. A Gítándzsali, a „mélyen érzékeny és szép vers” szerzője. Ő az első nem európai irodalmi Nobel-díjas, 1913-ban kapta meg az elismerést. Költészetében spiritualitás és vibrálás érezhető. Személyisége és idegenszerű ruházata profetikus hírnevet szerzett számára a nyugati világban is. Stílusa, az elegáns próza és a mágikus költészet keveréke még ma is nagyrészt ismeretlen hazáján kívül. Prózájában és verseiben, túllépve a klasszikus szanszkrit hagyományokon, a köznapi nyelv használatát vezette be a bengáli irodalomba. Kiemelkedő alkotóművésze a modern Indiának, aki egyúttal közvetlen kapcsolatot teremtett a nyugati és a legszínvonalasabb indiai művészetek között. Mint a bengáli reneszánsz kiemelkedő egyénisége hatalmas életművet hagyott hátra, ami festményekből, vázlatokból és jegyzetekből, több száz oldal szövegből, és mintegy kétezer dalból áll. Örökségét az általa alapított intézményben a Visva-Bhárati Egyetemen gondozzák. Tagore korszerűsítette a bengáli művészetet: elfordult a merev, klasszikus formáktól és ellenállt a nyelvészeti kritikáknak. Regényei, meséi, dalai, tánc-drámái, esszéi, és beszédei politikai és személyes témákat dolgoznak fel. Gítándzsali (Áldozati énekek), Gora (Becsület), és a Ghare-Baire (Otthon és a világ) a legismertebb művei. Versei, novellái és regényei híresek líraiságukról, köznyelvi hangvételükről, természetességükről és szokatlan látásmódjukról. Szerzeményei közül választotta ki két nép is nemzeti himnuszát: az Indiai Köztársaság – Dzsana Gana Mana és Banglades – Amar Sonar Bangla. Srí Lanka nemzeti himnuszának zeneszerzője Srí Lanka Matha, Tagore tanítványa volt, a dalt Tagore stílusa ihlette. (hu)
|
| dbo:citizenship
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 38416 (xsd:nonNegativeInteger)
- 38487 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
|
- 23399847 (xsd:integer)
- 24553573 (xsd:integer)
|
| prop-hu:cím
|
- A világirodalom története (hu)
- A világirodalom története (hu)
|
| prop-hu:date
| |
| prop-hu:fejezetcím
|
- Angol és amerikai századforduló (hu)
- Angol és amerikai századforduló (hu)
|
| prop-hu:halálDátuma
| |
| prop-hu:halálHelye
|
- Kalkutta (hu)
- Kalkutta (hu)
|
| prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:kiadás
| |
| prop-hu:kiadó
|
- Magvető (hu)
- Magvető (hu)
|
| prop-hu:kitüntetései
|
- Irodalmi Nobel-díj (hu)
- Irodalmi Nobel-díj (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- Rabindranath Tagore in 1909.jpg (hu)
- Rabindranath Tagore in 1909.jpg (hu)
|
| prop-hu:képméret
| |
| prop-hu:megjegyzés
|
- Rabindranáth Tagore Kalkuttában 1915 körül (hu)
- Rabindranáth Tagore Kalkuttában 1915 körül (hu)
|
| prop-hu:nemzetiség
|
- bengáli (hu)
- bengáli (hu)
|
| prop-hu:név
|
- Rabindranáth Tagore (hu)
- Rabindranáth Tagore (hu)
|
| prop-hu:oldal
| |
| prop-hu:szakma
|
- költő, író (hu)
- költő, író (hu)
|
| prop-hu:szerző
|
- Szerb Antal (hu)
- Szerb Antal (hu)
|
| prop-hu:születésiDátum
| |
| prop-hu:születésiHely
| |
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:év
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:comment
|
- Rabindranáth Tagore (bengáli írással: রবীন্দ্রনাথ ঠাকুর) ( ?*), (Kalkutta, 1861. május 7. – Kalkutta, 1941. augusztus 7.) indiai költő, író, zeneszerző, festő, polihisztor, aki életművével átformálta az indiai régió irodalmát és zenéjét. A Gítándzsali, a „mélyen érzékeny és szép vers” szerzője. Ő az első nem európai irodalmi Nobel-díjas, 1913-ban kapta meg az elismerést. Költészetében spiritualitás és vibrálás érezhető. Személyisége és idegenszerű ruházata profetikus hírnevet szerzett számára a nyugati világban is. Stílusa, az elegáns próza és a mágikus költészet keveréke még ma is nagyrészt ismeretlen hazáján kívül. Prózájában és verseiben, túllépve a klasszikus szanszkrit hagyományokon, a köznapi nyelv használatát vezette be a bengáli irodalomba. Kiemelkedő alkotóművésze a modern Indiána (hu)
- Rabindranáth Tagore (bengáli írással: রবীন্দ্রনাথ ঠাকুর) ( ?*), (Kalkutta, 1861. május 7. – Kalkutta, 1941. augusztus 7.) indiai költő, író, zeneszerző, festő, polihisztor, aki életművével átformálta az indiai régió irodalmát és zenéjét. A Gítándzsali, a „mélyen érzékeny és szép vers” szerzője. Ő az első nem európai irodalmi Nobel-díjas, 1913-ban kapta meg az elismerést. Költészetében spiritualitás és vibrálás érezhető. Személyisége és idegenszerű ruházata profetikus hírnevet szerzett számára a nyugati világban is. Stílusa, az elegáns próza és a mágikus költészet keveréke még ma is nagyrészt ismeretlen hazáján kívül. Prózájában és verseiben, túllépve a klasszikus szanszkrit hagyományokon, a köznapi nyelv használatát vezette be a bengáli irodalomba. Kiemelkedő alkotóművésze a modern Indiána (hu)
|
| rdfs:label
|
- Rabindranáth Tagore (hu)
- Rabindranáth Tagore (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
