| dbo:abstract
|
- A radon a periódusos rendszer 86. eleme (vegyjele: Rn). Színtelen, szagtalan és radioaktív (egészségre ártalmas) nemesgáz; az egyik legnehezebb gáz. Legstabilabb és egyben leggyakoribb izotópja a 222Rn, az 238U (urán) tagja. A jóval ritkább 220Rn (toron) a 232Th, a 219Rn (aktinon) pedig az 235U bomlási sorának terméke. A radioaktív háttérsugárzás körülbelül 40%-át a radon és rövid felezési idejű bomlástermékei okozzák, melyek mindig jelen vannak a lakóhelyiségek légterében és kisebb koncentrációban a szabad levegőben is: a szabad levegőn mért radon aktivitás-koncentráció mérsékelt égövi világátlaga 5 Bq/m³, a lakóhelyiségekben mért radon-koncentráció világátlaga 50 Bq/m³. A radon név a rádium emanáció kifejezésből keletkezett, mely a radon régi neve volt. A radon a rádiumból keletkezik (lásd ), az emanatio latinul kifolyást jelent. (hu)
- A radon a periódusos rendszer 86. eleme (vegyjele: Rn). Színtelen, szagtalan és radioaktív (egészségre ártalmas) nemesgáz; az egyik legnehezebb gáz. Legstabilabb és egyben leggyakoribb izotópja a 222Rn, az 238U (urán) tagja. A jóval ritkább 220Rn (toron) a 232Th, a 219Rn (aktinon) pedig az 235U bomlási sorának terméke. A radioaktív háttérsugárzás körülbelül 40%-át a radon és rövid felezési idejű bomlástermékei okozzák, melyek mindig jelen vannak a lakóhelyiségek légterében és kisebb koncentrációban a szabad levegőben is: a szabad levegőn mért radon aktivitás-koncentráció mérsékelt égövi világátlaga 5 Bq/m³, a lakóhelyiségekben mért radon-koncentráció világátlaga 50 Bq/m³. A radon név a rádium emanáció kifejezésből keletkezett, mely a radon régi neve volt. A radon a rádiumból keletkezik (lásd ), az emanatio latinul kifolyást jelent. (hu)
|
