dbo:abstract
|
- Rafiapálma vagy tűpálma (Raphia) az egyik nemzetsége a pálmafélék mintegy húsz fajának. Afrika trópusi övezetében és főleg Madagaszkáron őshonosak, de egy faja (R. taedigera) előfordul Közép- és Dél-Amerikában is.A rafia szálakat a Raphia taedigera leveleinek az ereiből készítik, és a pálma gyümölcse az úgynevezett "brazil gubó", "uxi dió" vagy "uxi gubó". A fák 16 m magasra is megnőnek, és figyelemre méltó, hogy a szárnyasan összetett levelei, a leghosszabbak a növényvilágban. A Raphia regalisnak 25 m hosszú és 3 m széles levele is ismert. A rafiapálma egytermőleveles vagy monokarp, egyszer virágzik és a magok beérése után elhal (hapaxant). Egyes fajoknak egyéni száraik van amelyek a termés beérése után elpusztulnak, de a gyökérzet életben marad ami újabb termő szárakat hajt. (hu)
- Rafiapálma vagy tűpálma (Raphia) az egyik nemzetsége a pálmafélék mintegy húsz fajának. Afrika trópusi övezetében és főleg Madagaszkáron őshonosak, de egy faja (R. taedigera) előfordul Közép- és Dél-Amerikában is.A rafia szálakat a Raphia taedigera leveleinek az ereiből készítik, és a pálma gyümölcse az úgynevezett "brazil gubó", "uxi dió" vagy "uxi gubó". A fák 16 m magasra is megnőnek, és figyelemre méltó, hogy a szárnyasan összetett levelei, a leghosszabbak a növényvilágban. A Raphia regalisnak 25 m hosszú és 3 m széles levele is ismert. A rafiapálma egytermőleveles vagy monokarp, egyszer virágzik és a magok beérése után elhal (hapaxant). Egyes fajoknak egyéni száraik van amelyek a termés beérése után elpusztulnak, de a gyökérzet életben marad ami újabb termő szárakat hajt. (hu)
|