dbo:abstract
|
- A rakéta-sorozatvető nem irányított rakéták indítására képes tüzérségi eszköz. A körbeforgatható talapzaton egymással párhuzamosan több (8-40) indítócsövet vagy indítósínt helyeznek el, melyekből a rakéták sorozatban vagy egyenként indíthatóak. A vetőcsövek oldal- és magassági beállításával biztosítják a rakéták megfelelő irányzását. A sorozatvető vontatott vagy önjáró, kerekes vagy lánctalpas alvázra van építve. Hatótávolsága tipikusan 10-80 kilométer. A legismertebb rakéta-sorozatvetők a második világháborús szovjet BM-13 Katyusa, a szintén szovjet BM–21 Grad, valamint az amerikai M270 MLRS. A csöves tűzfegyverekkel (ágyúk, tarackok, aknavetők) szemben a rakéta-sorozatvetők tüze kevésbé pontos, viszont a teljes rakéta-javadalmazásukat rövid időn belül el tudják lőni, majd utána gyorsan tüzelőállást tudnak változtatni. Emiatt páncélzatuk, ha van, gyengébb. (hu)
- A rakéta-sorozatvető nem irányított rakéták indítására képes tüzérségi eszköz. A körbeforgatható talapzaton egymással párhuzamosan több (8-40) indítócsövet vagy indítósínt helyeznek el, melyekből a rakéták sorozatban vagy egyenként indíthatóak. A vetőcsövek oldal- és magassági beállításával biztosítják a rakéták megfelelő irányzását. A sorozatvető vontatott vagy önjáró, kerekes vagy lánctalpas alvázra van építve. Hatótávolsága tipikusan 10-80 kilométer. A legismertebb rakéta-sorozatvetők a második világháborús szovjet BM-13 Katyusa, a szintén szovjet BM–21 Grad, valamint az amerikai M270 MLRS. A csöves tűzfegyverekkel (ágyúk, tarackok, aknavetők) szemben a rakéta-sorozatvetők tüze kevésbé pontos, viszont a teljes rakéta-javadalmazásukat rövid időn belül el tudják lőni, majd utána gyorsan tüzelőállást tudnak változtatni. Emiatt páncélzatuk, ha van, gyengébb. (hu)
|