| dbo:abstract
|
- A reális gázok állapotának leírására (állapotjelzők közötti matematikai összefüggés megadására) nagyon sok próbálkozás történt. Az első a van der Waals-egyenlet volt, amely figyelembe vette a gázrészecskék (atomok, molekulák) közötti kohéziós erőket, valamint a részecskék saját térfogatát. A kritikus hőmérsékletnél nagyobb hőmérsékleten és nagyon nagy nyomások tartományában ad jó közelítést a Redlich–Kwong egyenlet, amelyet 1949-ben alkotta meg O. Redlich és J.N.S. Kwong: vagy a nyomást kifejezve: A kifejezésekben
* V – , m³/mol
* T – hőmérséklet, K
* p – nyomás, Pa
* R – egyetemes gázállandó, 8,314 J/mol·K
* a – a kohéziós erők miatti állandó
* b – a részecskék térfogata miatti állandó ahol Tc a kritikus hőmérséklet,pc a kritikus nyomás. A közelítés abban a hőmérséklet és nyomástartományban igen jó, amelyben teljesül a kritikus állapotjelzők, ill. a redukált állapotjelzők közötti feltétel. (hu)
- A reális gázok állapotának leírására (állapotjelzők közötti matematikai összefüggés megadására) nagyon sok próbálkozás történt. Az első a van der Waals-egyenlet volt, amely figyelembe vette a gázrészecskék (atomok, molekulák) közötti kohéziós erőket, valamint a részecskék saját térfogatát. A kritikus hőmérsékletnél nagyobb hőmérsékleten és nagyon nagy nyomások tartományában ad jó közelítést a Redlich–Kwong egyenlet, amelyet 1949-ben alkotta meg O. Redlich és J.N.S. Kwong: vagy a nyomást kifejezve: A kifejezésekben
* V – , m³/mol
* T – hőmérséklet, K
* p – nyomás, Pa
* R – egyetemes gázállandó, 8,314 J/mol·K
* a – a kohéziós erők miatti állandó
* b – a részecskék térfogata miatti állandó ahol Tc a kritikus hőmérséklet,pc a kritikus nyomás. A közelítés abban a hőmérséklet és nyomástartományban igen jó, amelyben teljesül a kritikus állapotjelzők, ill. a redukált állapotjelzők közötti feltétel. (hu)
|
