| dbo:abstract
|
- A regolit egyes szilárd kérgű égitesteken a felszíni kőzetekre változó arányban ható fizikai aprózódás, kémiai mállás, illetve a Földön még a biológiai folyamatok által létrehozott, vagy jelenleg is képződő törmelékes kőzetréteg (összlet). A regolitfajták jelentős része – főleg a mállási-aprózódási folyamatok következtében – laza szerkezetű, ugyanakkor cementáló vagy más hatásra kialakulhatnak ún. keményfelszínek is. Maga a talaj, illetve őskori talajok (paleotalajok) is a regolitréteghez tartoznak. Önmagában a felszínt borító regolitról leginkább akkor beszélünk, ha a regolitréteg nem talajosodott, illetve ha a regolitképző folyamatok a regolitréteget folyamatosan vastagítják. A Föld esetében pl. Ausztrália jelentős területein több tíz méter vastag regolitréteg van. Más szilárd égitesteken, pl. a Holdon is, tipikusan regolit borítja a felszínt. A regolit összetétele rendkívül változatos lehet, ezt alapvetően a kiindulási kőzet határozza meg, de a folyamatoknak – különösen a kémiai és a biológiai folyamatoknak – nagy szerepe van abban, hogy egy adott helyen milyen az ásványos összetétel és az esetleges szervesanyag-tartalom. A regolitrétegnek függőleges irányban jellemzően határozott szerkezete van, amely a kialakító folyamatoktól függ. Ez a szerkezet azonban idővel megváltozhat, ahogy időnként vagy rendszeresen más folyamatok hatnak rá (bio- vagy krioturbáció, törmelékkúszás vagy -folyás, csuszamlások). (hu)
- A regolit egyes szilárd kérgű égitesteken a felszíni kőzetekre változó arányban ható fizikai aprózódás, kémiai mállás, illetve a Földön még a biológiai folyamatok által létrehozott, vagy jelenleg is képződő törmelékes kőzetréteg (összlet). A regolitfajták jelentős része – főleg a mállási-aprózódási folyamatok következtében – laza szerkezetű, ugyanakkor cementáló vagy más hatásra kialakulhatnak ún. keményfelszínek is. Maga a talaj, illetve őskori talajok (paleotalajok) is a regolitréteghez tartoznak. Önmagában a felszínt borító regolitról leginkább akkor beszélünk, ha a regolitréteg nem talajosodott, illetve ha a regolitképző folyamatok a regolitréteget folyamatosan vastagítják. A Föld esetében pl. Ausztrália jelentős területein több tíz méter vastag regolitréteg van. Más szilárd égitesteken, pl. a Holdon is, tipikusan regolit borítja a felszínt. A regolit összetétele rendkívül változatos lehet, ezt alapvetően a kiindulási kőzet határozza meg, de a folyamatoknak – különösen a kémiai és a biológiai folyamatoknak – nagy szerepe van abban, hogy egy adott helyen milyen az ásványos összetétel és az esetleges szervesanyag-tartalom. A regolitrétegnek függőleges irányban jellemzően határozott szerkezete van, amely a kialakító folyamatoktól függ. Ez a szerkezet azonban idővel megváltozhat, ahogy időnként vagy rendszeresen más folyamatok hatnak rá (bio- vagy krioturbáció, törmelékkúszás vagy -folyás, csuszamlások). (hu)
|
