| dbo:abstract
|
- A középkorban erre vezetett a cseh út . IV. Béla Vágsellyét és környékét a turóci premontrei kolostornak adományozta. A település 1522-ben turóci préposttól kapott kiváltságokat. 1536-ban I. Ferdinánd mezővárosi rangra emelte. A város 1586-ban a jezsuitákhoz került, akik 1598-ban Znióváraljáról ide helyezték át kollégiumukat. A jezsuita kollégium 1604-ig működött a városban, amelyet a Bocskai-felkelés szüntetett itt meg. Vágsellyén egykor vízivár állt. Ennek helyén a 16. században a milánói tervei alapján, a Thurzó család nagybiccsei kastélyának mintájára reneszánsz várkastély épült. Jelentősége Esztergom eleste után nőtt meg, amikor a környékbeli végvárrendszerbe tagozódott be. Vágsellye Pázmány Péter érsek kedvelt tartózkodási helye volt, ő fejezte be a kastély építését. 1663-ban Érsekújvár eleste után a kastély is török kézre került egészen 1686-ig. Az 1661. és 1663. évi török pusztítás után a város 300 házából mindössze 30 maradt meg. 1692-ben a település vásártartási jogot kapott. A kastély mai formáját a barokk stílus uralja. 1963-tól Nemzeti Műemlék (NKP). 1972-ben megkezdték a kastély felújítását. Az épület külső felújítását 1999-ben végezték. 2007-ben kezdték meg a levéltár (kastély) újbóli felújítását. Jelenleg a Szlovák Belügyminisztérium Pozsonyi Állami Levéltárának a fióklevéltára található az épületben. Az 1952-ben alapított intézmény kezdetben Vágsellyei Járási Levéltárként működött, amely 1960-tól a Galántai járás, 1964-től a Dunaszerdahelyi járás levéltára is lett. Megközelítőleg 5080 iratfolyóméter levéltári anyagot őriz. Gyűjteményének legkorábbi oklevele, Károly Róbert egyik 1340-ben kiadott adománylevele. A római katolikus templom előtt található Szent Flórián és Nepomuki Szent János szobra. Mindkét szobor alkotója ismeretlen, az előbbi a 19. században készülhetett és 1997-ben restaurálták, míg az utóbbi a 18. századból származik. Műemlékvédelmi okokból az eredetiket a kastélyba helyezték át és a templom előtt egy-egy másolatot helyeztek el. (hu)
- A középkorban erre vezetett a cseh út . IV. Béla Vágsellyét és környékét a turóci premontrei kolostornak adományozta. A település 1522-ben turóci préposttól kapott kiváltságokat. 1536-ban I. Ferdinánd mezővárosi rangra emelte. A város 1586-ban a jezsuitákhoz került, akik 1598-ban Znióváraljáról ide helyezték át kollégiumukat. A jezsuita kollégium 1604-ig működött a városban, amelyet a Bocskai-felkelés szüntetett itt meg. Vágsellyén egykor vízivár állt. Ennek helyén a 16. században a milánói tervei alapján, a Thurzó család nagybiccsei kastélyának mintájára reneszánsz várkastély épült. Jelentősége Esztergom eleste után nőtt meg, amikor a környékbeli végvárrendszerbe tagozódott be. Vágsellye Pázmány Péter érsek kedvelt tartózkodási helye volt, ő fejezte be a kastély építését. 1663-ban Érsekújvár eleste után a kastély is török kézre került egészen 1686-ig. Az 1661. és 1663. évi török pusztítás után a város 300 házából mindössze 30 maradt meg. 1692-ben a település vásártartási jogot kapott. A kastély mai formáját a barokk stílus uralja. 1963-tól Nemzeti Műemlék (NKP). 1972-ben megkezdték a kastély felújítását. Az épület külső felújítását 1999-ben végezték. 2007-ben kezdték meg a levéltár (kastély) újbóli felújítását. Jelenleg a Szlovák Belügyminisztérium Pozsonyi Állami Levéltárának a fióklevéltára található az épületben. Az 1952-ben alapított intézmény kezdetben Vágsellyei Járási Levéltárként működött, amely 1960-tól a Galántai járás, 1964-től a Dunaszerdahelyi járás levéltára is lett. Megközelítőleg 5080 iratfolyóméter levéltári anyagot őriz. Gyűjteményének legkorábbi oklevele, Károly Róbert egyik 1340-ben kiadott adománylevele. A római katolikus templom előtt található Szent Flórián és Nepomuki Szent János szobra. Mindkét szobor alkotója ismeretlen, az előbbi a 19. században készülhetett és 1997-ben restaurálták, míg az utóbbi a 18. századból származik. Műemlékvédelmi okokból az eredetiket a kastélyba helyezték át és a templom előtt egy-egy másolatot helyeztek el. (hu)
|
