| dbo:abstract
|
- A reproduktív (reprodukciós) jogok a nemzeti törvényalkotás, nemzetközi emberi jogi dokumentumok, illetve nemzetközi egyezmények által elismert emberi jogok részét képezik. Alapvető jogokat elismerve védelmezik, hogy a partnerek szabadon és felelősségteljesen döntsenek gyerekeik számát, elhelyezését, tervezését illetően; hogy ismeretekhez és erőforrásokhoz jussanak elképzeléseik megvalósítása érdekében; valamint az elérhető legmagasabb színvonalú szexuális és reprodukciós egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés esélyének biztosítanak védelmet. Azon jogot is magukban foglalják, hogy mindenki kényszer, diszkrimináció és erőszak mentesen dönthessen szaporodásáról, amint azt az emberi jogi dokumentumok kifejtik. A reproduktív jogokra lehet pozitív szabadságként tekinteni, ami szerint az egyéneknek szabadságjoguk, hogy döntéseket hozzanak a reproduktív életükről és egészségükről, és lehet negatív szabadságként is tekinteni, amelynek értelmében az egyéneknek joguk van arra, hogy mentesek legyenek a mások által rajtuk gyakorolt erőszaktól, reprodukciós életükben és egészségükben ne álljanak kényszer alatt, ne legyenek kényszerítve akár például terhességek kihordására, akár azok megszakítására. Az előbbi fogalommal vág egybe „az én testem, az én választásom” szlogen, míg az utóbbival az „abortusz tiltása = kényszerterhesség” szlogen. (hu)
- A reproduktív (reprodukciós) jogok a nemzeti törvényalkotás, nemzetközi emberi jogi dokumentumok, illetve nemzetközi egyezmények által elismert emberi jogok részét képezik. Alapvető jogokat elismerve védelmezik, hogy a partnerek szabadon és felelősségteljesen döntsenek gyerekeik számát, elhelyezését, tervezését illetően; hogy ismeretekhez és erőforrásokhoz jussanak elképzeléseik megvalósítása érdekében; valamint az elérhető legmagasabb színvonalú szexuális és reprodukciós egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés esélyének biztosítanak védelmet. Azon jogot is magukban foglalják, hogy mindenki kényszer, diszkrimináció és erőszak mentesen dönthessen szaporodásáról, amint azt az emberi jogi dokumentumok kifejtik. A reproduktív jogokra lehet pozitív szabadságként tekinteni, ami szerint az egyéneknek szabadságjoguk, hogy döntéseket hozzanak a reproduktív életükről és egészségükről, és lehet negatív szabadságként is tekinteni, amelynek értelmében az egyéneknek joguk van arra, hogy mentesek legyenek a mások által rajtuk gyakorolt erőszaktól, reprodukciós életükben és egészségükben ne álljanak kényszer alatt, ne legyenek kényszerítve akár például terhességek kihordására, akár azok megszakítására. Az előbbi fogalommal vág egybe „az én testem, az én választásom” szlogen, míg az utóbbival az „abortusz tiltása = kényszerterhesség” szlogen. (hu)
|
