| dbo:abstract
|
- A repülő egyetem a magyar kommunista rezsim utolsó évtizedében magánlakásokon szervezett előadássorozatok neve, amelyeket a rendszer az ellenzéki csoportosulások találkahelyének tartott, megfigyelt, illetve előadóit és résztvevőit nem egyszer Kádár János személyes utasítására rendőri-adminisztratív módszerekkel zaklatta. Ilyen repülő egyetemek korábban már Lengyelországban is működtek, egyes MSZMP-források szerint a magyar szabadegyetemek is lengyel mintára működtek. Előzményei az 1960-as évektől tartott házi szemináriumok, amelyektől abban tért el, hogy vállaltan szélesebb közönségre tartott igényt: az előadások zsúfolt magánlakásokban, nemegyszer több, mint száz hallgató előtt zajlottak (akiknek egy része persze elkerülhetetlenül az állambiztonsági főcsoportfőnökség által beépített ügynök volt). Klasszikus korszaka 1980 körül volt, az 1980-as évek elején a rendszer e találkozókat sikerrel zúzta szét, de az ellenzék tevékenysége más módszerekkel folytatódott, az évtized közepétől pedig újra erőre kapott e mozgalom. A repülő egyetemeket egyik előzményének tekintette a Szabad Demokraták Szövetsége, de a találkozókon más későbbi pártok tagjai is részt vettek. A helyszín kezdetben főleg a főváros volt, de a 80-as évek közepétől például Keszthelyen is voltak rendezvények a későbbi MDF-es Csengey Dénes szervezésében. „És voltak még más »iskoláim« is, például a repülő egyetem, ahol mindent meg lehetett tanulni a rendszerről, a kommunista pártok történetéről, a szegénységről, '56-ról, a határon túli magyarságról. Csupa olyan dolgot, amiről a hivatalos tanulmányaink során nem is hallottunk. És közben megismerkedtünk a demokratikus ellenzék tagjaival is, akik kinyitották számunkra a világot, és a szemünket a valóságra” – emlékezett a 80-as évek elejére egy interjúban Hodosán Róza. (hu)
- A repülő egyetem a magyar kommunista rezsim utolsó évtizedében magánlakásokon szervezett előadássorozatok neve, amelyeket a rendszer az ellenzéki csoportosulások találkahelyének tartott, megfigyelt, illetve előadóit és résztvevőit nem egyszer Kádár János személyes utasítására rendőri-adminisztratív módszerekkel zaklatta. Ilyen repülő egyetemek korábban már Lengyelországban is működtek, egyes MSZMP-források szerint a magyar szabadegyetemek is lengyel mintára működtek. Előzményei az 1960-as évektől tartott házi szemináriumok, amelyektől abban tért el, hogy vállaltan szélesebb közönségre tartott igényt: az előadások zsúfolt magánlakásokban, nemegyszer több, mint száz hallgató előtt zajlottak (akiknek egy része persze elkerülhetetlenül az állambiztonsági főcsoportfőnökség által beépített ügynök volt). Klasszikus korszaka 1980 körül volt, az 1980-as évek elején a rendszer e találkozókat sikerrel zúzta szét, de az ellenzék tevékenysége más módszerekkel folytatódott, az évtized közepétől pedig újra erőre kapott e mozgalom. A repülő egyetemeket egyik előzményének tekintette a Szabad Demokraták Szövetsége, de a találkozókon más későbbi pártok tagjai is részt vettek. A helyszín kezdetben főleg a főváros volt, de a 80-as évek közepétől például Keszthelyen is voltak rendezvények a későbbi MDF-es Csengey Dénes szervezésében. „És voltak még más »iskoláim« is, például a repülő egyetem, ahol mindent meg lehetett tanulni a rendszerről, a kommunista pártok történetéről, a szegénységről, '56-ról, a határon túli magyarságról. Csupa olyan dolgot, amiről a hivatalos tanulmányaink során nem is hallottunk. És közben megismerkedtünk a demokratikus ellenzék tagjaival is, akik kinyitották számunkra a világot, és a szemünket a valóságra” – emlékezett a 80-as évek elejére egy interjúban Hodosán Róza. (hu)
|
