| dbo:abstract
|
- A nemzetközi családtörténeti szakirodalomból ismert a német Reuss (Reuß) hercegi család. A (wd): Die Reussen. Schleiz. F. Webers Nachfolger. 1903. c. művében a XII. századból származó német hercegi Reuss családfát részletesen levezeti pl. Reuss Heinrichtől, aki 1274-ben halt meg és Gera (Németországban, azon belül Türingiában) a vár ura volt. Ld.: (wd) A felvidéken élt Reuss család és a német Reuss hercegi család közötti kapcsolatra nincs adat, de szinte biztos, hogy a Reussok Németországból származnak és még 1600 előtt települtek át Magyarországra és először Szepesbélan illetve később Zólyomlipcsen éltek tehát a Felvidéken, a mai Szlovákiában. A Reussok többsége az értelmiségi pályát választotta, evangélikus lelkészek, tanárok, egyetemi oktatók, egyetemi tanárok, mérnökök, kutatók, orvosok, jogászok, közgazdászok, gazdászok stb. voltak, továbbá többségük külföldön, nyugati országokban is tanult, több nyelven írt és beszélt. A Felvidéken az iskolai oktatás 1918-ig három nyelven folyt, magyarul, szlovákul vagy csehül és németül. A Reussok földbirtokkal nem rendelkeztek, állami hivatalt ritkán töltöttek be, független értelmiségiek voltak. (hu)
- A nemzetközi családtörténeti szakirodalomból ismert a német Reuss (Reuß) hercegi család. A (wd): Die Reussen. Schleiz. F. Webers Nachfolger. 1903. c. művében a XII. századból származó német hercegi Reuss családfát részletesen levezeti pl. Reuss Heinrichtől, aki 1274-ben halt meg és Gera (Németországban, azon belül Türingiában) a vár ura volt. Ld.: (wd) A felvidéken élt Reuss család és a német Reuss hercegi család közötti kapcsolatra nincs adat, de szinte biztos, hogy a Reussok Németországból származnak és még 1600 előtt települtek át Magyarországra és először Szepesbélan illetve később Zólyomlipcsen éltek tehát a Felvidéken, a mai Szlovákiában. A Reussok többsége az értelmiségi pályát választotta, evangélikus lelkészek, tanárok, egyetemi oktatók, egyetemi tanárok, mérnökök, kutatók, orvosok, jogászok, közgazdászok, gazdászok stb. voltak, továbbá többségük külföldön, nyugati országokban is tanult, több nyelven írt és beszélt. A Felvidéken az iskolai oktatás 1918-ig három nyelven folyt, magyarul, szlovákul vagy csehül és németül. A Reussok földbirtokkal nem rendelkeztek, állami hivatalt ritkán töltöttek be, független értelmiségiek voltak. (hu)
|
