| dbo:abstract
|
- A matematikában a rezultáns a kommutatív algebra eszköze, ami segít megtalálni két polinom közös gyökeit. Többváltozós egyenletrendszerek esetén segít sorra kiküszöbölni az ismeretleneket. A rezultánst és más eszközöket a 19. században kezdték el tanulmányozni. Elsőként szimmetrikus rendszerekre használták, L Kronecker alkalmazta elsőként általános esetre. A modern rendszerekben rezultánsokat és magasabb dimenziós analógjaikat használják, hogy egy adott következtessenek az egyenletrendszer megoldásaira. A számelméletben széles körben használják, akár közvetlenül, akár közvetve, a diszkriminánson keresztül, ami definíció szerint a polinom és deriváltja rezultánsa. A racionális vagy polinomiális együtthatós polinomok rezultánsa hatékonyan számítható. A alapvető eszköze, és a legtöbb komputeralgebra rendszer beépített függvénye. Használják többek között a , integrálásához és a két változós polinomiális egyenletek által megadott görbék megrajzolásához. (hu)
- A matematikában a rezultáns a kommutatív algebra eszköze, ami segít megtalálni két polinom közös gyökeit. Többváltozós egyenletrendszerek esetén segít sorra kiküszöbölni az ismeretleneket. A rezultánst és más eszközöket a 19. században kezdték el tanulmányozni. Elsőként szimmetrikus rendszerekre használták, L Kronecker alkalmazta elsőként általános esetre. A modern rendszerekben rezultánsokat és magasabb dimenziós analógjaikat használják, hogy egy adott következtessenek az egyenletrendszer megoldásaira. A számelméletben széles körben használják, akár közvetlenül, akár közvetve, a diszkriminánson keresztül, ami definíció szerint a polinom és deriváltja rezultánsa. A racionális vagy polinomiális együtthatós polinomok rezultánsa hatékonyan számítható. A alapvető eszköze, és a legtöbb komputeralgebra rendszer beépített függvénye. Használják többek között a , integrálásához és a két változós polinomiális egyenletek által megadott görbék megrajzolásához. (hu)
|
