Property Value
dbo:abstract
  • A Roche-határ, vagy más néven Roche-sugár egy csillag vagy bolygó gravitációs középpontjától mért kritikus távolság, amelyen belül a gravitáció által összetartott kísérőt az árapályerők keltette feszültségek feldarabolnak, mert azok túllépik a kísérő gravitációját. A Roche-határt először francia matematikus és csillagász határozta meg 1848-ban. Bebizonyította, hogy minden bolygó körül létezik egy veszélyes zóna, amelyen belül egy kísérő sem maradhat meg tartósan, hanem a bolygó árapálykeltő erejének hatására darabokra szakad szét. A Roche-határ bármilyen égitestre meghatározható, ami számottevő gravitációs mezővel bír, ilyenek a csillagok, a bolygók és egyéb égi objektumok, pl. fekete lyukak stb. Meghatározható több testből álló rendszerekre is, például egymáshoz viszonylag közel elhelyezkedő páros csillagokra. Ennek a határnak a kiterjedése, abban az esetben, ha a kísérő folyékony halmazállapotúnak tekinthető, és sűrűsége megegyezik a bolygó sűrűségével, egyenlő a bolygó sugarának 2,44-szeresével; szilárd halmazállapotú kísérő esetében is létezik ez a határ, ami függ a kísérő szilárdsági viszonyaitól, és kisebb, mint egy folyékony hold esetében. A valódi holdak szilárdságukat tekintve valahol a folyékony és a szilárd halmazállapot között helyezkednek el. (hu)
  • A Roche-határ, vagy más néven Roche-sugár egy csillag vagy bolygó gravitációs középpontjától mért kritikus távolság, amelyen belül a gravitáció által összetartott kísérőt az árapályerők keltette feszültségek feldarabolnak, mert azok túllépik a kísérő gravitációját. A Roche-határt először francia matematikus és csillagász határozta meg 1848-ban. Bebizonyította, hogy minden bolygó körül létezik egy veszélyes zóna, amelyen belül egy kísérő sem maradhat meg tartósan, hanem a bolygó árapálykeltő erejének hatására darabokra szakad szét. A Roche-határ bármilyen égitestre meghatározható, ami számottevő gravitációs mezővel bír, ilyenek a csillagok, a bolygók és egyéb égi objektumok, pl. fekete lyukak stb. Meghatározható több testből álló rendszerekre is, például egymáshoz viszonylag közel elhelyezkedő páros csillagokra. Ennek a határnak a kiterjedése, abban az esetben, ha a kísérő folyékony halmazállapotúnak tekinthető, és sűrűsége megegyezik a bolygó sűrűségével, egyenlő a bolygó sugarának 2,44-szeresével; szilárd halmazállapotú kísérő esetében is létezik ez a határ, ami függ a kísérő szilárdsági viszonyaitól, és kisebb, mint egy folyékony hold esetében. A valódi holdak szilárdságukat tekintve valahol a folyékony és a szilárd halmazállapot között helyezkednek el. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 507316 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 14219 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 22708685 (xsd:integer)
prop-hu:author
  • Kulin György (hu)
  • Kulin György (hu)
prop-hu:coauthors
  • Zerinváry Szilárd (hu)
  • Zerinváry Szilárd (hu)
prop-hu:editor
  • Dr. Földes István (hu)
  • Dr. Földes István (hu)
prop-hu:fejléc
  • A mechanizmus szemléltetése (hu)
  • A mechanizmus szemléltetése (hu)
prop-hu:fejlécIgazítás
  • center (hu)
  • center (hu)
prop-hu:igazítás
  • right (hu)
  • right (hu)
prop-hu:irány
  • függőleges (hu)
  • függőleges (hu)
prop-hu:kép
  • Roche limit .svg (hu)
  • Roche limit .svg (hu)
prop-hu:láblécIgazítás
  • center (hu)
  • center (hu)
prop-hu:month
  • November (hu)
  • November (hu)
prop-hu:pages
  • p. 220 (hu)
  • p. 220 (hu)
prop-hu:publisher
  • Gondolat Kiadó (hu)
  • Gondolat Kiadó (hu)
prop-hu:szélesség
  • 300 (xsd:integer)
prop-hu:szöveg
  • Átlépve a kritikus távolságot, a kísérő gravitációját legyőzi a csillag gravitációs ereje, ezért a test feldarabolódik (hu)
  • A darabok idővel pályára állhatnak a Roche-határon belül, létrehozva egy gyűrűt az égitest körül (hu)
  • A Roche-határhoz közelebb, a kísérő anyagában az árapályerők feszültséget hoznak létre, aminek következtében deformálódni kezd; megnyúlik (hu)
  • Vegyünk egy csillagot és egy körülötte keringő, folyékony halmazállapotúnak tekinthető kísérőt . Felülnézetben azt látjuk, hogy a Roche-határtól távol a kísérő gyakorlatilag gömb alakú (hu)
  • A csillaghoz közelebbi darabok gyorsabban mozognak, mint a távolabbiak (hu)
  • Átlépve a kritikus távolságot, a kísérő gravitációját legyőzi a csillag gravitációs ereje, ezért a test feldarabolódik (hu)
  • A darabok idővel pályára állhatnak a Roche-határon belül, létrehozva egy gyűrűt az égitest körül (hu)
  • A Roche-határhoz közelebb, a kísérő anyagában az árapályerők feszültséget hoznak létre, aminek következtében deformálódni kezd; megnyúlik (hu)
  • Vegyünk egy csillagot és egy körülötte keringő, folyékony halmazállapotúnak tekinthető kísérőt . Felülnézetben azt látjuk, hogy a Roche-határtól távol a kísérő gyakorlatilag gömb alakú (hu)
  • A csillaghoz közelebbi darabok gyorsabban mozognak, mint a távolabbiak (hu)
prop-hu:title
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1958 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Roche-határ (hu)
  • Roche-határ (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of