| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A 1310. augusztus 15-én kezdődött, amikor a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend elfoglalta Rodoszt. Az Égei-tengeri sziget 1522-ig, a sikeres török ostromig volt a johanniták központja. A rend első központja Jeruzsálem volt, onnan a város eleste (1187) után Margatba, majd Akkóba költöztek. 1291-ben onnan is távozniuk kellett. Ciprusra költöztek, ahol birtokaik voltak, de II. Henrik ciprusi király ellenséges magatartása miatt új központot kellett keresniük. Erre a célra a termékeny Rodoszt nézték ki, amely Anatóliához való közelsége miatt kiváló kiindulási pont volt a muzulmánok elleni harchoz. 1306. június 23-án Foulques de Villaret nagymester és serege megtámadta a szigetet, amelyet 1310-ben sikerült teljesen elfoglalni. A következő éveket a rend és a keresztény kereskedők, elsősorban a genovaiak és a velenceiek vitái határozták meg, mivel a johanniták felléptek a muzulmánokkal folytatott árucsere ellen. Ezzel párhuzamosan az ispotályosok megkezdték az Anatólia nyugati partjain elhelyezkedő kisebb emirátusok kikötőiből induló muzulmán hajók elleni akciókat is. A rend először az 1312-es amorgószi ütközetben, majd az 1319-es híoszi csatában mért vereséget a törökökre. A rend perjelségeiben burjánzott a korrupció és a szervezetlenség, Rodosz a pápa anyagi támogatásától függött. A lovagok úsztak az adósságban, és a Rodoszon megkezdett erődítési munkák is egyre több pénzt emésztettek fel. Az ispotályosok kezdetben a hajózásban is segítségre szorultak, elsősorban a genovaiakéra. Az egész évszázadban ritkán tudtak három-négy gályánál többet adni egy-egy hadjáratba. Mindezek ellenére 1334 őszén a Szent Liga soraiban harcoltak az edremiti csatában, majd elfoglalták Leszboszt, 1337-ben pedig visszaszerezték Koszt. Komoly szerepet vállaltak Szmirna bevételében és megtartásában. Az 1350-es éveket a keresztény hatalmak versengése és az Oszmán Birodalom terjeszkedése jellemezte.A rend 1365-ben részt vett az Alexandria elleni hadjáratban, majd 1376-ben partra szállt Epiruszban. Az utóbbi, az ispotályosok első önálló akciója, súlyos kudarccal zárult. Az évszázad végén a Peloponnészoszon próbálták megakadályozni a török térnyerést. A 15. század elején nagy erődépítések kezdődtek Rodoszon, amelyek aztán az egész évszázadot jellemezték. A latin keresztény területek jelentős csökkenésével párhuzamosan felértékelődött Rodosz. Egyre több kereskedő használta bázisként. Eközben a rend összetétele is megváltozott, és jelentősen csökkent a francia nyelv tagjainak aránya. Rodosz a muzulmánok és a keresztény kereskedők elleni kalóztámadások kiindulópontja lett. A támadások miatt gyakran keveredtek vitába a velenceiekkel és a genovaiakkal. A kalózakciók súlyos károkat okoztak a Mamlúk Birodalomnak, amellyel a rend hol szövetségben, hol ellenséges viszonyban volt. A mamlúkok 1444-ben sikertelenül ostromolták meg Rodoszt. 1453 tavaszán elesett Konstantinápoly. A város és a Bizánci Birodalom bukása egyértelművé tette, hogy alapvetően fognak megváltozni a viszonyok térségben, amelyet egyértelműen a keresztények uraltak a 11. és a 15. század között. II. Mehmed ambíciói ugyanis hatalmasak voltakː azt akarta, hogy a világon „egy birodalom, egy hit és egy hatalom” legyen. Ettől kezdve a lovagok életét az ostromra való készülés és a pénzhiány határozta meg. A szultán flottája 1480. május 23-án horgonyzott le Rodosz előtt. Az ostrom csaknem három hónapon át tartott, és a védők sikerét hozta. A következő másfél évtized viszonylagos nyugalomban telt, mivel a lovagok békét kötöttek a törökökkel, annak vállalásával, hogy őrzik a trónkövetelő Dzsem herceget. Az ellenségeskedés a 16. század elején kiújult, és 1522. június 28-án I. Szulejmán megkezdte a város ostromát. A hat hónapos öldöklés végén a szultán engedte távozni a magukat megadó lovagokat, akik Máltán alakították ki új központjukat. (hu)
- A 1310. augusztus 15-én kezdődött, amikor a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend elfoglalta Rodoszt. Az Égei-tengeri sziget 1522-ig, a sikeres török ostromig volt a johanniták központja. A rend első központja Jeruzsálem volt, onnan a város eleste (1187) után Margatba, majd Akkóba költöztek. 1291-ben onnan is távozniuk kellett. Ciprusra költöztek, ahol birtokaik voltak, de II. Henrik ciprusi király ellenséges magatartása miatt új központot kellett keresniük. Erre a célra a termékeny Rodoszt nézték ki, amely Anatóliához való közelsége miatt kiváló kiindulási pont volt a muzulmánok elleni harchoz. 1306. június 23-án Foulques de Villaret nagymester és serege megtámadta a szigetet, amelyet 1310-ben sikerült teljesen elfoglalni. A következő éveket a rend és a keresztény kereskedők, elsősorban a genovaiak és a velenceiek vitái határozták meg, mivel a johanniták felléptek a muzulmánokkal folytatott árucsere ellen. Ezzel párhuzamosan az ispotályosok megkezdték az Anatólia nyugati partjain elhelyezkedő kisebb emirátusok kikötőiből induló muzulmán hajók elleni akciókat is. A rend először az 1312-es amorgószi ütközetben, majd az 1319-es híoszi csatában mért vereséget a törökökre. A rend perjelségeiben burjánzott a korrupció és a szervezetlenség, Rodosz a pápa anyagi támogatásától függött. A lovagok úsztak az adósságban, és a Rodoszon megkezdett erődítési munkák is egyre több pénzt emésztettek fel. Az ispotályosok kezdetben a hajózásban is segítségre szorultak, elsősorban a genovaiakéra. Az egész évszázadban ritkán tudtak három-négy gályánál többet adni egy-egy hadjáratba. Mindezek ellenére 1334 őszén a Szent Liga soraiban harcoltak az edremiti csatában, majd elfoglalták Leszboszt, 1337-ben pedig visszaszerezték Koszt. Komoly szerepet vállaltak Szmirna bevételében és megtartásában. Az 1350-es éveket a keresztény hatalmak versengése és az Oszmán Birodalom terjeszkedése jellemezte.A rend 1365-ben részt vett az Alexandria elleni hadjáratban, majd 1376-ben partra szállt Epiruszban. Az utóbbi, az ispotályosok első önálló akciója, súlyos kudarccal zárult. Az évszázad végén a Peloponnészoszon próbálták megakadályozni a török térnyerést. A 15. század elején nagy erődépítések kezdődtek Rodoszon, amelyek aztán az egész évszázadot jellemezték. A latin keresztény területek jelentős csökkenésével párhuzamosan felértékelődött Rodosz. Egyre több kereskedő használta bázisként. Eközben a rend összetétele is megváltozott, és jelentősen csökkent a francia nyelv tagjainak aránya. Rodosz a muzulmánok és a keresztény kereskedők elleni kalóztámadások kiindulópontja lett. A támadások miatt gyakran keveredtek vitába a velenceiekkel és a genovaiakkal. A kalózakciók súlyos károkat okoztak a Mamlúk Birodalomnak, amellyel a rend hol szövetségben, hol ellenséges viszonyban volt. A mamlúkok 1444-ben sikertelenül ostromolták meg Rodoszt. 1453 tavaszán elesett Konstantinápoly. A város és a Bizánci Birodalom bukása egyértelművé tette, hogy alapvetően fognak megváltozni a viszonyok térségben, amelyet egyértelműen a keresztények uraltak a 11. és a 15. század között. II. Mehmed ambíciói ugyanis hatalmasak voltakː azt akarta, hogy a világon „egy birodalom, egy hit és egy hatalom” legyen. Ettől kezdve a lovagok életét az ostromra való készülés és a pénzhiány határozta meg. A szultán flottája 1480. május 23-án horgonyzott le Rodosz előtt. Az ostrom csaknem három hónapon át tartott, és a védők sikerét hozta. A következő másfél évtized viszonylagos nyugalomban telt, mivel a lovagok békét kötöttek a törökökkel, annak vállalásával, hogy őrzik a trónkövetelő Dzsem herceget. Az ellenségeskedés a 16. század elején kiújult, és 1522. június 28-án I. Szulejmán megkezdte a város ostromát. A hat hónapos öldöklés végén a szultán engedte távozni a magukat megadó lovagokat, akik Máltán alakították ki új központjukat. (hu)
|
| dbo:capital
| |
| dbo:foundingYear
| |
| dbo:monarch
| |
| dbo:status
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 52361 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:accessdate
|
- 2020-07-14 (xsd:date)
- 2020-07-17 (xsd:date)
- 2020-07-23 (xsd:date)
- 2020-07-26 (xsd:date)
- 2020-07-28 (xsd:date)
- 2020-07-30 (xsd:date)
- 2020-08-04 (xsd:date)
|
| prop-hu:author
|
- Hunyadi Zsolt (hu)
- Peter Lock (hu)
- Emanual Buttgieg, Simon Phillips (hu)
- John Carr (hu)
- Ernle Bradford (hu)
- Fodor Pál (hu)
- H. W. hazard (hu)
- A. D. Lacy (hu)
- Rácz András (hu)
- Theresa M. Vann és Donald J. Kagay (hu)
- Roger Crowley (hu)
- Antony Luttrell (hu)
- Emanual Buttgieg (hu)
- Hunyadi Zsolt (hu)
- Peter Lock (hu)
- Emanual Buttgieg, Simon Phillips (hu)
- John Carr (hu)
- Ernle Bradford (hu)
- Fodor Pál (hu)
- H. W. hazard (hu)
- A. D. Lacy (hu)
- Rácz András (hu)
- Theresa M. Vann és Donald J. Kagay (hu)
- Roger Crowley (hu)
- Antony Luttrell (hu)
- Emanual Buttgieg (hu)
|
| prop-hu:date
|
- 20070129001321 (xsd:decimal)
- 20161228232335 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:előd
|
- Bizánci Birodalom (hu)
- Bizánci Birodalom (hu)
|
| prop-hu:előd1Zászló
|
- Flag_of_PalaeologusEmperor.svg (hu)
- Flag_of_PalaeologusEmperor.svg (hu)
|
| prop-hu:főváros
| |
| prop-hu:hivatalosNyelvek
|
- (hu)
- latin (hu)
- olasz (hu)
- (hu)
- latin (hu)
- olasz (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 0 (xsd:integer)
- 978 (xsd:integer)
- 14002106 (xsd:integer)
- 9781400066247 (xsd:decimal)
- 9781473858886 (xsd:decimal)
- 9789636937409 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:megalakulásÉve
| |
| prop-hu:megnevezése
|
- Rodoszi johannita uralom (hu)
- Rodoszi johannita uralom (hu)
|
| prop-hu:megszűnésÉve
| |
| prop-hu:publisher
|
- Oxford University Press (hu)
- Gondolat (hu)
- Digicoll Library (hu)
- Faber and Faber (hu)
- Taylor & Francis Group (hu)
- Pen & Sword Military (hu)
- Penguin Books Ltd. (hu)
- Történelmi Szemle (hu)
- History Today (hu)
- Ashgate Publishing Limited (hu)
- Sic Itur Ad Astra (hu)
- Carnaval.com (hu)
- Pynchon.pomona.edu (hu)
- Oxford University Press (hu)
- Gondolat (hu)
- Digicoll Library (hu)
- Faber and Faber (hu)
- Taylor & Francis Group (hu)
- Pen & Sword Military (hu)
- Penguin Books Ltd. (hu)
- Történelmi Szemle (hu)
- History Today (hu)
- Ashgate Publishing Limited (hu)
- Sic Itur Ad Astra (hu)
- Carnaval.com (hu)
- Pynchon.pomona.edu (hu)
|
| prop-hu:státusz
|
- megszűnt (hu)
- megszűnt (hu)
|
| prop-hu:title
|
- The Routledge Companion to the Crusades (hu)
- The Knights Hospitallerː A Military History of the Knights of St John (hu)
- The Great Siege (hu)
- Hospitaller Piety and Crusader Propaganda: Guillaume Caoursin's Description of the Ottoman Siege of Rhodes, 1480 (hu)
- The Siege of Rhodes, 1480 (hu)
- Empires of the Sea (hu)
- The Routledge Companion to the Crusades (hu)
- The Knights Hospitallerː A Military History of the Knights of St John (hu)
- The Great Siege (hu)
- Hospitaller Piety and Crusader Propaganda: Guillaume Caoursin's Description of the Ottoman Siege of Rhodes, 1480 (hu)
- The Siege of Rhodes, 1480 (hu)
- Empires of the Sea (hu)
|
| prop-hu:térkép
| |
| prop-hu:térképaláírás
|
- Rodosz elhelyezkedése (hu)
- Rodosz elhelyezkedése (hu)
|
| prop-hu:uralkodó
|
- dbpedia-hu:Foulques_de_Villaret
- Antoni de Fluvià (hu)
- Dieudonné de Gozon (hu)
- Emery d’Amboise (hu)
- Juan Fernández de Heredia (hu)
- Fabrizio del Carretto (hu)
- Giovanni Battista Orsini (hu)
- Guy de Blanchefort (hu)
- Hélion de Villeneuve (hu)
- Jacques de Milly (hu)
- Jean de Lastic (hu)
- Piero Raimondo Zacosta (hu)
- Philibert de Naillac (hu)
- Philippe de Villiers de L’Isle-Adam (hu)
- Pierre de Corneillan (hu)
- Pierre d’Aubusson (hu)
- Raymond Bérenger (hu)
- Robert de Juilly (hu)
- Roger de Pins (hu)
|
| prop-hu:url
|
- http://www.carnaval.com/malta/history/knights/
- https://www.pynchon.pomona.edu/v/siege.html
- http://images.library.wisc.edu/History/EFacs/HistCrus/0001/0003/reference/history.crusthree.i0020.pdf|title=The Hospitallers at Rhodes 1326-1421 (hu)
- https://books.google.hu/books?id=b0cfDAAAQBAJ&pg=PA167&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false|title=Islands and Military Orders, c.1291-c.1798 (hu)
- http://images.library.wisc.edu/History/EFacs/HistCrus/0001/0003/reference/history.crusthree.i0021.pdf|title=The Hospitallers at Rhodes 1421-1523 (hu)
- http://epa.niif.hu/01000/01019/00002/pdf/raczrodosz.pdf|title=Rodosz 1480-as ostroma – A johannita lovagrend és a török terjeszkedés a Földközi-tenger keleti medencéjében (hu)
- http://www.carnaval.com/malta/history/knights/|title=Knights of St. John (hu)
- http://epa.oszk.hu/00600/00617/00004/tsz99_3_4_fodor_pal.htm|title=Máltai kalózok, török rabok és francia kereskedők a Földközi-tengeren a 17. század elején (hu)
- https://www.academia.edu/11197625/The_Sovereign_Military_Hospitaller_Order_of_St_John_of_Jerusalem_of_Rhodes_and_of_Malta_A_General_History_of_the_Order_of_Malta|title=The Sovereign Military Hospitaller order of St. John of jerusalem of Rhodes and of Malta – A General History of the Order of Malta (hu)
- https://www.academia.edu/12119570/The_Oxford_History_of_the_Crusades|title=The Military Orders 1312–1798 (hu)
- https://www.pynchon.pomona.edu/v/siege.html|title=The Great Siege (hu)
- https://www.academia.edu/31595092/Vigla_a_Dodekan%C3%A9szosz_f%C3%A9nyt%C3%A1v%C3%ADr%C3%B3_h%C3%A1l%C3%B3zata_in_A_f%C3%A9ny_inform%C3%A1ci%C3%B3t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%A9hez_Szerk._Z._Karvalics_L%C3%A1szl%C3%B3_F%C3%A1bi%C3%A1n_Borb%C3%A1la_Gondolat_Budapest_2017._ISBN_978_963_693_740_9|title=Vigla – a Dodekanészosz fénytávíró hálózata, in: A fény információtörténetéhez, Szerk. Z. Karvalics László – Fábián Borbála (hu)
|
| prop-hu:utód
|
- Oszmán Birodalom (hu)
- Oszmán Birodalom (hu)
|
| prop-hu:utód1Zászló
|
- Osmanli-nisani.svg (hu)
- Osmanli-nisani.svg (hu)
|
| prop-hu:vallás
|
- katolikus (hu)
- ortodox (hu)
- katolikus (hu)
- ortodox (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1968 (xsd:integer)
- 1986 (xsd:integer)
- 1999 (xsd:integer)
- 2002 (xsd:integer)
- 2006 (xsd:integer)
- 2008 (xsd:integer)
- 2016 (xsd:integer)
- 2017 (xsd:integer)
|
| prop-hu:zászló
|
- Flag_of_the_Order_of_St._John_.svg (hu)
- Flag_of_the_Order_of_St._John_.svg (hu)
|
| prop-hu:államforma
|
- arisztokratikus köztársaság (hu)
- arisztokratikus köztársaság (hu)
|
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- Rodoszi johannita uralom (hu)
- Rodoszi johannita uralom (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
