| dbo:abstract
|
- A köznyelvben romániai falurombolás, hivatalosan falurendezési terv vagy szisztematizálás néven ismert terv (románul planul de sistematizare a satelor) egy 1988–1989-ben zajló település- és népességrendezési program volt az akkori Román Szocialista Köztársaságban. A program hivatalos kezdetének 1988. április 29. tekinthető, amikor Nicolae Ceaușescu pártfőtitkár bejelentette a „településszisztematizálási terv”-et, s az 1989 decemberében kitörő forradalom és a kommunista diktatúra bukása vetett neki véget. Bár a program célja hivatalosan a településrendezés volt, a magyar és a német nemzetiség visszaszorítása és általában a hagyományos társadalomi viszonyok felszámolása is egyértelmű politikai szándék volt. Ugyan a program csak kis részben valósult meg, de tovább rontotta a román nép és a kisebbségek helyzetét a sztálinista diktatúrában, és jelentősen megnőtt a Magyarországra menekülők (főleg magyarok) száma. A falurombolás miatt Magyarországon 1988-ban spontán tömegtüntetést tartottak, és a magyar kormány is tett néhány tétova és eredménytelen lépést. A program a különutassága révén sokáig jó nyugati kapcsolatokat ápoló Ceaușescu-rezsim végleges külpolitikai elszigetelődéséhez is hozzájárult. (hu)
- A köznyelvben romániai falurombolás, hivatalosan falurendezési terv vagy szisztematizálás néven ismert terv (románul planul de sistematizare a satelor) egy 1988–1989-ben zajló település- és népességrendezési program volt az akkori Román Szocialista Köztársaságban. A program hivatalos kezdetének 1988. április 29. tekinthető, amikor Nicolae Ceaușescu pártfőtitkár bejelentette a „településszisztematizálási terv”-et, s az 1989 decemberében kitörő forradalom és a kommunista diktatúra bukása vetett neki véget. Bár a program célja hivatalosan a településrendezés volt, a magyar és a német nemzetiség visszaszorítása és általában a hagyományos társadalomi viszonyok felszámolása is egyértelmű politikai szándék volt. Ugyan a program csak kis részben valósult meg, de tovább rontotta a román nép és a kisebbségek helyzetét a sztálinista diktatúrában, és jelentősen megnőtt a Magyarországra menekülők (főleg magyarok) száma. A falurombolás miatt Magyarországon 1988-ban spontán tömegtüntetést tartottak, és a magyar kormány is tett néhány tétova és eredménytelen lépést. A program a különutassága révén sokáig jó nyugati kapcsolatokat ápoló Ceaușescu-rezsim végleges külpolitikai elszigetelődéséhez is hozzájárult. (hu)
|
