| dbo:abstract
|
- A Rrëza e Kanalit (albán ’a csatorna lába’) középhegység Albánia délnyugati részén, az Akrokerauni-hegyvidék északnyugati, mintegy 25 kilométer hosszan húzódó lánca a Jón-tenger északkeleti partvidékén, a Karaburun-félsziget és az Albán-Riviéra között. Legmagasabb pontja az 1499 méteres (Maja e Shendëlliut). Az északnyugat–délkeleti csapásirányú hegységet nyugatról a Jón-tenger, keletről a Dukati-sík határolja, délkeleti végpontján pedig a Llogara-hágó (1027 m) választja el a Lungara-hegységtől. Tektonikai szempontból a Sazan-öv felső kréta kori és paleogén mészkő-dolomit hegysége. A hegység lakatlan, közúthálózata nincs. Területének egésze a Karaburun Natúrpark része, partvidéke a Karaburun–Sazan Tengeri Nemzeti Park, délkeleti területei pedig a Llogarai Nemzeti Park oltalma alatt állnak. A hegységet több turistaút szeli át, tengerpartján néhány – vízi úton megközelíthető – strand és búvárok számára kialakított merülőhely található. Jelentősebb természeti és kulturális értékei közé tartozik Duk Gjon barlangja (Shpella e Duk Gjonit), a középkori marmirói templom, az 1888-ban kialakított feruni vízvezeték (Ujësjellës i Ferunit) mint ipari műemlék, a Grama-öböl és ókori sziklafeliratai, a Szent András-öböl (Gjiri i Shën Ndreut), valamint a Llogarai Nemzeti Park területén a Bregasi-erdő (Pylli i Bregasit) barlangokkal, zsombolyokkal és sziklaformációkkal. (hu)
- A Rrëza e Kanalit (albán ’a csatorna lába’) középhegység Albánia délnyugati részén, az Akrokerauni-hegyvidék északnyugati, mintegy 25 kilométer hosszan húzódó lánca a Jón-tenger északkeleti partvidékén, a Karaburun-félsziget és az Albán-Riviéra között. Legmagasabb pontja az 1499 méteres (Maja e Shendëlliut). Az északnyugat–délkeleti csapásirányú hegységet nyugatról a Jón-tenger, keletről a Dukati-sík határolja, délkeleti végpontján pedig a Llogara-hágó (1027 m) választja el a Lungara-hegységtől. Tektonikai szempontból a Sazan-öv felső kréta kori és paleogén mészkő-dolomit hegysége. A hegység lakatlan, közúthálózata nincs. Területének egésze a Karaburun Natúrpark része, partvidéke a Karaburun–Sazan Tengeri Nemzeti Park, délkeleti területei pedig a Llogarai Nemzeti Park oltalma alatt állnak. A hegységet több turistaút szeli át, tengerpartján néhány – vízi úton megközelíthető – strand és búvárok számára kialakított merülőhely található. Jelentősebb természeti és kulturális értékei közé tartozik Duk Gjon barlangja (Shpella e Duk Gjonit), a középkori marmirói templom, az 1888-ban kialakított feruni vízvezeték (Ujësjellës i Ferunit) mint ipari műemlék, a Grama-öböl és ókori sziklafeliratai, a Szent András-öböl (Gjiri i Shën Ndreut), valamint a Llogarai Nemzeti Park területén a Bregasi-erdő (Pylli i Bregasit) barlangokkal, zsombolyokkal és sziklaformációkkal. (hu)
|
