| dbo:abstract
|
- A rum a nádcukorgyártáskor fennmaradt melaszból, vagy közvetlenül a cukornád levéből erjesztett és lepárolt égetett szesz. A tiszta párlatot általában tölgyfa hordókban érlelik, és gyakran karamellel színezik, amitől barnás színt kap. Az évekig érlelt rumok elnevezése gyakran „ron añejo” („érlelt rum”) vagy „ron viejo” („idős rum”). Általában 37,5–60% alkoholtartalommal palackozzák. A világ rumtermelésének nagyobbik része a Karib-térségben és Latin-Amerikában összpontosul. A térség rumtermelő országai a Dominikai Köztársaság, Martinique, Guatemala, Kolumbia, Venezuela, Bolívia, Barbados, Jamaica, Saint Lucia, Trinidad és Tobago, Puerto Rico, az Amerikai Virgin-szigetek, Brazília, Haiti, Belize, Grenada, Guyana, Peru és Kuba. Szintén ismert rumtermelők a spanyol Kanári-szigetek, Ausztrália, a Fidzsi-szigetek, Mexikó, Hawaii, a Fülöp-szigetek, India, Réunion, Mauritius és a Dél-afrikai Köztársaság. Európában Franciaország, Spanyolország és Portugália rendelkezik komolyabb rumhagyománnyal, eredetvédett rumokkal. Eredetileg a könnyű rumokat főként koktélokban, míg az arany és sötét fajtákat magukban fogyasztották vagy konyhában használták, de ma már ez utóbbiak is inkább koktélösszetevőkként népszerűek. Hosszabban érlelt, felső kategóriás rumok is léteznek azonban, melyeknek – például a minőségi whiskyhez hasonlóan – önmagukban vagy jéggel fogyasztva is magas az élvezeti értékük. A Karib-szigetek kultúrájának meghatározó eleme a rum, és gyakran a Brit Királyi Haditengerészethez vagy a kalózokhoz kötik. A rum fizetőeszközként is működött, például a rabszolga-kereskedelemben, szervezett bűnözésben vagy felkelésekkor (például az amerikai függetlenségi háborúban vagy az ausztrál alatt). Nevének keletkezéséről a cukor latin nevének (saccharum) rövidülése tűnik a legvalószínűbbnek. Más források szerint a rumbillion, „zűrzavar” szóból ered. (hu)
- A rum a nádcukorgyártáskor fennmaradt melaszból, vagy közvetlenül a cukornád levéből erjesztett és lepárolt égetett szesz. A tiszta párlatot általában tölgyfa hordókban érlelik, és gyakran karamellel színezik, amitől barnás színt kap. Az évekig érlelt rumok elnevezése gyakran „ron añejo” („érlelt rum”) vagy „ron viejo” („idős rum”). Általában 37,5–60% alkoholtartalommal palackozzák. A világ rumtermelésének nagyobbik része a Karib-térségben és Latin-Amerikában összpontosul. A térség rumtermelő országai a Dominikai Köztársaság, Martinique, Guatemala, Kolumbia, Venezuela, Bolívia, Barbados, Jamaica, Saint Lucia, Trinidad és Tobago, Puerto Rico, az Amerikai Virgin-szigetek, Brazília, Haiti, Belize, Grenada, Guyana, Peru és Kuba. Szintén ismert rumtermelők a spanyol Kanári-szigetek, Ausztrália, a Fidzsi-szigetek, Mexikó, Hawaii, a Fülöp-szigetek, India, Réunion, Mauritius és a Dél-afrikai Köztársaság. Európában Franciaország, Spanyolország és Portugália rendelkezik komolyabb rumhagyománnyal, eredetvédett rumokkal. Eredetileg a könnyű rumokat főként koktélokban, míg az arany és sötét fajtákat magukban fogyasztották vagy konyhában használták, de ma már ez utóbbiak is inkább koktélösszetevőkként népszerűek. Hosszabban érlelt, felső kategóriás rumok is léteznek azonban, melyeknek – például a minőségi whiskyhez hasonlóan – önmagukban vagy jéggel fogyasztva is magas az élvezeti értékük. A Karib-szigetek kultúrájának meghatározó eleme a rum, és gyakran a Brit Királyi Haditengerészethez vagy a kalózokhoz kötik. A rum fizetőeszközként is működött, például a rabszolga-kereskedelemben, szervezett bűnözésben vagy felkelésekkor (például az amerikai függetlenségi háborúban vagy az ausztrál alatt). Nevének keletkezéséről a cukor latin nevének (saccharum) rövidülése tűnik a legvalószínűbbnek. Más források szerint a rumbillion, „zűrzavar” szóból ered. (hu)
|
