| dbo:abstract
|
- Rábold Gusztáv (Szombathely, 1873. június 4. – Debrecen, 1949. június 21.) klasszika-filológus, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma tudós tanára, a legjelentősebb magyar Kálvin-fordító. Középiskolai tanulmányait a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban végezte. 1896-ban felvételt nyert a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészeti Karára. Ugyanezen év novemberében mint csorna-premontrei kanonokot áldozópappá szentelték Budapesten az angol kisasszonyok templomában. 1900-ban, diplomája kézhezvétele után, a hajdúböszörményi Református Főgimnáziumban elnyert tanári állást elfogadva, írásban jelentette be a premontrei rendből történő azonnali távozását, valamint a Keszthelyi Főgimnáziumban tanári állásának felmondását. Még szintén ez évben áttért a református vallásra. 1901-ben lelkipásztori hivatalra is alkalmasnak találták. 1901 júliusában már mint református főgimnáziumi tanár megnősült. Felesége Sperl Ludmilla (szül. Pécs, 1875). Fiaik: Dr.Rábold Elek (1903-1980) jogász és Rábold Gábor (1911-1998) ref.főgimn.tanár, a Magyar Cserkészszövetség IX- (tiszántúli) kerületének vezetőtisztje. Hajdúböszörményben napilapszerkesztő, majd főszerkesztő. 1913-ban megválasztották a Debreceni Református Dóczi Leánynevelő Intézet klasszika-filológia tanszékére, a latin és görög nyelvek oktatására. 1935-ig, nyugdíjazásáig rendes, majd ezt követően óraadó tanárként dolgozott az intézményben. Szabadelvű politikusként a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőjelöltje 1939-ben. (hu)
- Rábold Gusztáv (Szombathely, 1873. június 4. – Debrecen, 1949. június 21.) klasszika-filológus, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma tudós tanára, a legjelentősebb magyar Kálvin-fordító. Középiskolai tanulmányait a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban végezte. 1896-ban felvételt nyert a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészeti Karára. Ugyanezen év novemberében mint csorna-premontrei kanonokot áldozópappá szentelték Budapesten az angol kisasszonyok templomában. 1900-ban, diplomája kézhezvétele után, a hajdúböszörményi Református Főgimnáziumban elnyert tanári állást elfogadva, írásban jelentette be a premontrei rendből történő azonnali távozását, valamint a Keszthelyi Főgimnáziumban tanári állásának felmondását. Még szintén ez évben áttért a református vallásra. 1901-ben lelkipásztori hivatalra is alkalmasnak találták. 1901 júliusában már mint református főgimnáziumi tanár megnősült. Felesége Sperl Ludmilla (szül. Pécs, 1875). Fiaik: Dr.Rábold Elek (1903-1980) jogász és Rábold Gábor (1911-1998) ref.főgimn.tanár, a Magyar Cserkészszövetség IX- (tiszántúli) kerületének vezetőtisztje. Hajdúböszörményben napilapszerkesztő, majd főszerkesztő. 1913-ban megválasztották a Debreceni Református Dóczi Leánynevelő Intézet klasszika-filológia tanszékére, a latin és görög nyelvek oktatására. 1935-ig, nyugdíjazásáig rendes, majd ezt követően óraadó tanárként dolgozott az intézményben. Szabadelvű politikusként a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőjelöltje 1939-ben. (hu)
|
