| dbo:abstract
|
- A Rád nemzetség (régi írásmóddal: Raad, Rad) ősének Vencellin lovagot tartják a régi írások, aki a fellelt adatok szerint még Gizella királynéval Bajorországból, az Inn folyó melletti Wasserburgból jött be az országba, és ő volt István király idejében a Koppány elleni harc vezére. A krónikák szerint a csatában Vencellin ispán megölte Koppány vezért, és ezért később a király bőséges javadalmakkal adományozta meg. E Vecellin családja a 9. század végén Ostmark tartomány (a későbbi Ausztria) élén állt határgróftól eredt nemzetség egyik ágába tartozott, igazán rangos és előkelő eredetűnek ennek ellenére sem mondható. Tőle eredt a középkori magyar Rád genus, amely a 12. századig egyike volt a legbefolyásosabb magyarországi nemzetségeknek. A nemzetség birtokai a 11. században észak-Somogyban, a Balatonszemes melletti Rádon ( ma tőle délre eső Rádpuszta) és környékén voltak, nemzetségi monostoruk nem volt, talán azért, mert a Rád körül részbirtokos fejérvári káptalan és pannonhalmi apátság ellátta lelki szükségletüket. Erre enged következtetni az az 1255-ből való oklevél is, melyben az e nemzetségből való néhai Heym comes fiai a pannonhalmi apátságnak birtokukból átengedtek 30 holdat, majd 1257-ben a nemzetségbeliek a Tard körüli birtokaik eladását is megkezdték, végül 1265-ben osztályostársaival együtt Rád nemzetségbeli Imre fia Rád az egész Rádot elidegenítették. (hu)
- A Rád nemzetség (régi írásmóddal: Raad, Rad) ősének Vencellin lovagot tartják a régi írások, aki a fellelt adatok szerint még Gizella királynéval Bajorországból, az Inn folyó melletti Wasserburgból jött be az országba, és ő volt István király idejében a Koppány elleni harc vezére. A krónikák szerint a csatában Vencellin ispán megölte Koppány vezért, és ezért később a király bőséges javadalmakkal adományozta meg. E Vecellin családja a 9. század végén Ostmark tartomány (a későbbi Ausztria) élén állt határgróftól eredt nemzetség egyik ágába tartozott, igazán rangos és előkelő eredetűnek ennek ellenére sem mondható. Tőle eredt a középkori magyar Rád genus, amely a 12. századig egyike volt a legbefolyásosabb magyarországi nemzetségeknek. A nemzetség birtokai a 11. században észak-Somogyban, a Balatonszemes melletti Rádon ( ma tőle délre eső Rádpuszta) és környékén voltak, nemzetségi monostoruk nem volt, talán azért, mert a Rád körül részbirtokos fejérvári káptalan és pannonhalmi apátság ellátta lelki szükségletüket. Erre enged következtetni az az 1255-ből való oklevél is, melyben az e nemzetségből való néhai Heym comes fiai a pannonhalmi apátságnak birtokukból átengedtek 30 holdat, majd 1257-ben a nemzetségbeliek a Tard körüli birtokaik eladását is megkezdték, végül 1265-ben osztályostársaival együtt Rád nemzetségbeli Imre fia Rád az egész Rádot elidegenítették. (hu)
|
