| dbo:abstract
|
- A rádzsa-jóga (szanszkrit: राजयोग szó szerint: királyi jóga) kifejezésnek több jelentése lehet a szövegkörnyezettől függően. A szanszkrit szövegekben általában mint jóga céljára utal (ami legtöbbször a szamádhi) és nem mint módszert, vagy jógafajtát ennek elérésére. Dhjána-jógának vagyis a meditáció útjának is nevezik, mert legfontosabb gyakorlata az elmélyülés és az önuralom. A Rádzsa-Jóga a jóga egész rendszerét és teljes tartalmát feltáró, eredményeit összegező tan, a többi jóga-módszert is magában foglalja. Ezekre is utal, gyakorlatai útján többé-kevésbé alkalmazza is valamennyit, de előzetes lépcsőfokoknak tekinti őket. A Rádzsa-Jóga, a „királyi út", az „uralom útja", a kibontakozás legmagasabb rendű eszközének az elmét tekinti, hogy az értelem vezetésével ezt tisztultabb állapotba emelje és elérje a közvetlen megismerést, a lényegek átélését. A Hatha-Jóga nem valami különálló, független rendszer. Lehet vele külön is foglalkozni, de a hindu felfogástól távol áll az a szempont, amely elegendőnek tartja a jógagyakorlatoknak pusztán a testre való hatását felhasználni. A Hatha-Jóga csak akkor tölti be feladatát igazán, ha a fejlődést a nagy cél felé tereli. Enélkül csak nagyszerű testedzés, bámulatos lehetőségeket rejtő gimnasztika, a test befolyásolására és a zavaros testi működések kiegyensúlyozására kiválóan alkalmas eljárás, de nem több. Szvámi Vikékánanda így fogalmazott: „Az olyan ember, akinek a teste erős és egészséges, de szellemét nem fejlesztette ki, végtére sem több, mint egy egészséges állat". A Jóga szó valódi értelmében adva van a célkitűzés: az erők egyesítése a nagy eggyé-válás elérésére, a létünk gyökerét jelentő önvaló átélésére. A jóga tudománya réges-régi időkből származik, és tanítók és tanítványok töretlen hagyományvonalán keresztül öröklődött nemzedékről nemzedékre. A rádzsa jóga célja a test és az elme feletti tökéletes uralom. Patandzsali jóga-rendszerezésében, a Jóga-szútrákban mint nyolcfokú jóga jelenik meg, amelyet astánga jógának is neveznek. (hu)
- A rádzsa-jóga (szanszkrit: राजयोग szó szerint: királyi jóga) kifejezésnek több jelentése lehet a szövegkörnyezettől függően. A szanszkrit szövegekben általában mint jóga céljára utal (ami legtöbbször a szamádhi) és nem mint módszert, vagy jógafajtát ennek elérésére. Dhjána-jógának vagyis a meditáció útjának is nevezik, mert legfontosabb gyakorlata az elmélyülés és az önuralom. A Rádzsa-Jóga a jóga egész rendszerét és teljes tartalmát feltáró, eredményeit összegező tan, a többi jóga-módszert is magában foglalja. Ezekre is utal, gyakorlatai útján többé-kevésbé alkalmazza is valamennyit, de előzetes lépcsőfokoknak tekinti őket. A Rádzsa-Jóga, a „királyi út", az „uralom útja", a kibontakozás legmagasabb rendű eszközének az elmét tekinti, hogy az értelem vezetésével ezt tisztultabb állapotba emelje és elérje a közvetlen megismerést, a lényegek átélését. A Hatha-Jóga nem valami különálló, független rendszer. Lehet vele külön is foglalkozni, de a hindu felfogástól távol áll az a szempont, amely elegendőnek tartja a jógagyakorlatoknak pusztán a testre való hatását felhasználni. A Hatha-Jóga csak akkor tölti be feladatát igazán, ha a fejlődést a nagy cél felé tereli. Enélkül csak nagyszerű testedzés, bámulatos lehetőségeket rejtő gimnasztika, a test befolyásolására és a zavaros testi működések kiegyensúlyozására kiválóan alkalmas eljárás, de nem több. Szvámi Vikékánanda így fogalmazott: „Az olyan ember, akinek a teste erős és egészséges, de szellemét nem fejlesztette ki, végtére sem több, mint egy egészséges állat". A Jóga szó valódi értelmében adva van a célkitűzés: az erők egyesítése a nagy eggyé-válás elérésére, a létünk gyökerét jelentő önvaló átélésére. A jóga tudománya réges-régi időkből származik, és tanítók és tanítványok töretlen hagyományvonalán keresztül öröklődött nemzedékről nemzedékre. A rádzsa jóga célja a test és az elme feletti tökéletes uralom. Patandzsali jóga-rendszerezésében, a Jóga-szútrákban mint nyolcfokú jóga jelenik meg, amelyet astánga jógának is neveznek. (hu)
|
